„…Noha a magyarországi zsidók kiváltságos osztályt képeznek, soha semmiféle hűséget nem tanúsítottak a magyar nemzet iránt. Valahányszor Magyarország szabadságáért küzdött a Habsburg elnyomás ellen, ők az ellenséggel tartottak, és akárhányszor levertek egy felkelést, némely zsidó is részesedett a hűséges hazafiak elkobzott birtokaiból. Már ez egymagában is elidegenítette a magyar népet, különösen a középosztályt, a zsidóságtól. - De a magyarországi zsidók által elkövetett legnagyobb hiba abból állt, hogy magukhoz ragadták a vezetőszerepet a kommunista pártban. Először 1918-ban, amikor a kunbélákkal és a Szamuelly fivérekkel az élen, zsidók vették át az ország vezetését.”

Wass Albert
(http://ahet.ro/dossziek/wass-albert/ki-menti-meg-wass-albert-lelket-ii.-resz-1656-101.html)

Hát nyilván számon kéne tartanunk ezt a nácit a vaskeresztjeivel a magyar irodalom nagyjai között. Igaz, hogy többek között Radnótin ugrálunk páros lábbal, ha ezt tesszük, de hát istenem.

Posted by kamper, on február 18th, 2008, at 1:07 am. #.

Eeegen… És akkor mit szólunk irodalmunk azon nagyjairól, akik Rákosit, Sztálint éltető verseikkel ott voltak az élvonalban… Írtsuk ki őket a tankönyvekből? Romboljuk le szobraikat? Sajnos emberek vagyunk… Cimkéket osztogatunk: nácik, kommunisták, nyilasok, AVÓ-sok. Istenem, címkeadásban de jók vagyunk!

Romboljuk le az erősen jobboldali Karl May szobrát, és ne ajánljuk az ifjúságnak a regényeit. Igen… könnyű száz év elteltével ítéletet mondani. Éltél volna 1921 végén Erdélyben… Száz év múlva a mai napokról is könnyű lesz beszélni…

Te beollóztál egy részletet, én egész regényeket tudnék ajánlani…

Posted by sheenard, on február 18th, 2008, at 1:29 am. #.

Nézem a cikket: egy 2004-es lapból idéz. Wass 1998-ban halt meg, 90 évesen. Megjelent az idézett cikk korábban is? És nem lehet, hogy kilencven évesen az ember már nincs szellemiségének teljes tudatában? Esetleg - már hozzászoktunk hamis levelekhez - tényleg Wass írta? Nem tudom (mondom őszintén), de érdekesek a számok és évszámok…

Posted by sheenard, on február 18th, 2008, at 1:42 am. #.

“Egy hír az MTI-től, annak kapcsán, hogy Debrecenben a Medgyessy sétányon magánkezdeményezésből szobrot szeretnének állítani Wass Albertnek:”

Sheenard: Részemről nem az írói titulussal, hanem azzal van kifogásom, hogy szobrot avassanak Wass úrnak.
Volt alkalmam beleolvasni néhány írásába, és olvastam az élettörténetét. Gyaníthatóan nem csak pletyka amit a terhére felrónak. Szobrot persze nemcsak a nemes erkölcsökért , de az írói képességekért is adnak.
Viszont náci eszméket valló, és azokat propagáló személynek adni, (mégha te vitatod is a háborús bűnös voltát-és attól el is tekintünk) legalábbis nem illik. És nem hiszem hogy európában ez, akárcsak mostanában is, szokás lenne.
Ugyanis a szobor állítás egyfajta tiszteletadás, nem kizárólag az írói kvalitás elismerése.
Ráadásul Wass úrnak a szobor állítás Debrecenben, Híres nagyjaink mellett, a határok kitágítását, és egyfajta eszmeiség legitimálását jelenti.

A probléma mindössze ez az apróság.

Posted by krokomach, on február 18th, 2008, at 10:07 am. #.

Krokomach: lehet, hogy kevés könyvet olvastam Wass-tól, azaz nem jutottam el éppen azokig, amelyekben náci eszméket propagál, ámde amik a kezembe kerültek az sok esetben jó emberekről és azok ép világfelfogásáról szóltak. Nem ástam bele magam a Wass-élettörténetbe, nem tudom, hogy az 1946-os per ítélete, mennyire volt megalapozott: mindenesetre nem egészen két hét alatt sikerült pontot tenniük egy hat évvel korábbi bűneset végére. A román kommunista bíróság elítélt egy magyar grófot. Nem lehetett nehéz… szóval kísértetiesen emlékeztet engem ez az ötvenes évek magyar politikai bírósági “hagyományaira”. (Egyébként ahogy tudom, a perújrafelvételt kérők az apa bűnösségét nem kérdőjelezik meg, csak Albertét.)

Egyébként igazából két dolog miatt kaptam fel a vizet: az egyik az, hogy senki ne beszéljen arról, hogy XY-on még nem kapta meg az írói rangot (tőlük / tőlünk). A másik, hogy igenis tisztázni kellene Wass bűnösségét, és megvizsgálni a periratokat, de ebbe meg a román főügyész nem megy bele. Szóval ha valaki nácinak tartja Wass Albertet, akkor mondja ki, ne pedig azt írja, hogy “helyét még sem a szakma, sem az idő nem jelölte ki“… Szóval ne ködösítsünk - a levél ugyanolyan politikai hitvallás, mint azoké, akik szobrot akarnak állítani Wass-nak.

Posted by sheenard, on február 18th, 2008, at 10:44 am. #.

Nem mondtam, hogy szedjük ki a tankönyvekből, biztos ott is megvan a maga helye. De kikérem magamnak, hogy nemzetünk nagyjai között tartsuk számon. A szobrának lehet helye magánpénzből egy terecskén valahol akár, üsse kő, de nem közpénzből ott, ahol valódi nagyok állnak.

Az, hogy Wass náci volt, a román bíróság kekeckedésétől teljesen független tény, ha felmentenék utólag, fikarcnyit se változtatna semmit, nincs értelme ezen rugózni, senki se mondta, hogy azért nincs helye Tóth Árpádék között, mert a román bíróság elítélte.

Nem olvastam Wasst, nem fogok véleményt nyilvánítani a regényeiről (mondjuk pártatlan kritikákból az jön át, hogy elég közepes író lehetett jól eladható témákkal és stílussal), de akit ennyire kajál egy politikai kurzus (és csontmindegy melyik), arról nem is lehet komoly és irodalomtudományhoz méltó diskurzust folytatni. Ez még egy jó darabig kizárja, hogy elfoglalja a helyét a magyar irodalomban akárhol is.

Posted by kamper, on február 18th, 2008, at 1:08 pm. #.

Igen, először azt kellene tisztázni, mi az a magyar, aztán, hogy mi irodalom, és végül mindenkinek, aki ma él, annak meg kell halnia. Ez lenne az ideális a tisztánlátáshoz.

Szerintem a valóság más lesz. Elsőként mindenki meghal, aki ma él, és majd jön a többi.

De egyébként Wass védelmében csak annyit, hogy 1918 után Erdélyben a helyzet korántsem volt fényes… Az lett volna a meglepő, ha az ott rekedt magyarság nem lett volna nacionalista… de persze ez sem mentség vadnemzeti gyűlölködésre. A regényei akkor is szépek.

Posted by sheenard, on február 18th, 2008, at 1:34 pm. #.

Teljesen egyetértek, Wass Albert regényei és főleg versei igenis szépek. Tekintsünk csak el a politikai és nemzeti problémakörétől és csak olvassuk a Funtineli boszorkányt vagy az Erdők és tavak könyvét. Lehet, hogy jól eladható témákat írt, lehet , hogy a nagy irodalmárok közepesnek ítélik meg írásait , de számít ez? Nekem , mint olvasónak, befogadónak mit jelent .Ebben az országban lassan minden olyan provokatívnek tűnik szegény Wass Albert megítélése is. Azt javaslom nézzük meg Koltay Gábor filmjét róla. Én megteszem.

Posted by Králikné Varga Katalin, on február 19th, 2008, at 4:34 pm. #.

Persze, hát miért ne lennének szépek azok a regények, és nyilván senki sem vitatja el a jogot senkitől, hogy olvassa és élvezze őket. Amikor olvasunk, nem az író személyével vagyunk elfoglalva, és ez jól is van így. A nagy irodalmárok meg dolga meg nem az, hogy összeállítsák az olvasmánylistánkat, elég szar lenne nekünk, ha nem olvasnánk mást, csak azt, amit ők kitűnőnek ítélnek.

De ha szobrot állítunk, akkor már igenis szerepet kap az író személyisége is. És közpénzből náciknak nem épp ízléses. Ennyi.

(Nem láttam, de több ismerősöm igen, és azt mondják, a Koltai-film - mondjuk előre sejthető volt - ugyanaz a patetikus gagyi kurzusfilm, amit tőle megszokhattunk mostanság.)

Posted by kamper, on február 19th, 2008, at 9:04 pm. #.

Mikor is lesz a történelem megbocsátó?

“Magyar írók tiltakozása 1957-ben, a bukott forradalommal és a bukás utáni magyarországi helyzettel foglalkozó ENSZ ötös-bizottsági jelentés - az úgynevezett magyar ügy - közgyűlési tárgyalása ellen:

Az Irodalmi Tanács kezdeményezésére a magyar írók a következő nyilatkozatban tiltakoztak az ENSZ ötös bizottsága jelentésének tárgyalása ellen.

( … ) A történelmi és társadalmi körülmények tragikus találkozása folytán 1956. október 23-án mégis az események olyan sorozata indult el Budapesten, amelynek fordulatain már sem a józan politikai belátás, sem a kezdeti résztvevők jelentős részének becsületes szándéka nem tudott többé úrrá lenni. Illetéktelen és ellenséges imperialista beavatkozásnak sem volt csekély része benne, hogy a fasizmus minden üledéke felkavarodott és néhány napra az 1920-as fehérterrorra emlékeztető állapotokat teremtett. Valamennyi irodalmi irányzatot és a magyar közvélemény legkülönfélébb árnyalatát képviseljük, a részletkérdések egész sorában, még néhány lényeges kérdésben is vitában állunk egymással; egyet azonban ma már világosan látunk: a forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése és a szovjet csapatok segítségül hívása az egyre jobban kibontakozó véres ellenforradalom veszélyét hárította el országunk felől.

( … ) Lehetetlenség volna nem látnunk az ízléstelen hangulatkeltés hátterében a valódi szándékokat, a tőkés hatalmak politikai játékát. Fel akarják szítani a legbarbárabb ellenforradalmi erők lohadó kedvét, fel akarják korbácsolni ismét a már megnyugvó közvéleményt idehaza; fenn akarják tartani, fokozni akarják a feszültséget a nemzetközi politikában. Mi ezzel nem értünk egyet. És különösen nem érthetünk egyet azzal, hogy bárki az ügyvédünk talárjában csúfolja meg, torzítsa komédiává azt a tragédiát, amely minket ért.

Abódy Béla, András László, Alpári Pál, Aranyossy Magda, Aranyossy Pál, Asztalos Sándor, Ács Kató, Bakó József, Baráth Endre, Barabás Tibor, Balázs Anna, Balázs Sándor, Barta Lajos, Bartáné Szucsich Mária, Bába Mihály, Bárány Tamás, Benjámin László, Benamy Sándor, Békés Virág, Beczássy Judit, Bihari Klára, Boldizsár Iván, Bogáti Péter, Bónyi Adorján, Borsi Darázs József, Bölöni György, Bródy Lili.

Csanádi Imre, Cseres Tibor, Csepeli Szabó Béla, Csetényi Erzsébet, Czibor János, Csohány Gabriella, Csoóri Sándor, Csuka Zoltán, Csurka Péter, Dallos Sándor, Darázs Endre, Darvas József, Devecseri Gábor, Dénes Zsófia, Diószegi András, Dobozy Imre, Egri Lajos, Elbert János, Endrődy János, Erdei Sándor, Erdélyi József, Erdős László, Erdődi János, Falu Tamás, Felkai Ferenc, Fejes Endre, Fekete Lajos, Fehér Klára, Féja Géza, Fábián Zoltán, Földes Imre, Földes Mihály, Fodor József, Földes Péter, Földessy Gyula, Földeák János, Füst Milán, Fülöp János, Füsi József, Fazekas Anna.

Galsai Pongrác, Gerő János, Gellért György, Gábor György, Gellért Oszkár, Gergely Sándor, Gergely Márta, Gergely Viola, Gera György, Gereblyés László, Goda Gábor, K. Grandpierre Emil, Gyetvai János, Gyagyovszky Emil, Gyárfás Miklós, Györe Imre, Győri Dezső, Hazai Józsefné, Hamvas H. Sándor, Hajnal Gábor, Hajnal Anna, Hámos György, Hárs György, Hegedüs Géza, Hegedűs Zoltán, Hegedűs Bitte Dániel, Hollós Korvin Lajos, Hubai Miklós, Hunyadi József, Illés Lajos, Illés Jenő, Illés Endre, Illés Béla, Illyés Gyula, Imecs Béla, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Jászberényi József, Jobbágy Károly, József Farkas, Juhász Ferenc.

Kardos László, Karinthy Ferenc, Katkó István, Kamjén István, Kassák Lajos, Kárpáthi Aurél, Keszthelyi Zoltán, Keszi Imre, Kelemen Sándor, Képes Géza, Király István, Kis Károly, Kis Ferenc, E. Kovács Kálmán, Koroda Miklós, Kodolányi János, Kolozsvári Endre, Kónya Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezsőné, Kopré József, Komjáthy István, Kopányi György, Körössényi János, Kőszegi Imre, Ladányi Mihály, László Gyula, Láng György, Lányi Sarolta, Lengyel József, Ligeti Vilma, Lőrinc Loránd, Lukács Imre.

Major Ottó, Madarász Emil, Mándi Éva, Máriássy Judit, Mária Béla, Máté György, Molnár Gábor, Molnár Géza, Mollináry Gizella, Moldvai Győző, Morvay Gyula, Mesterházi Lajos, Murányi Kovács Endre, Nagy László, Nagy Péter, B. Nagy László, Nagy Sándor, Nádass József, Nemes László, Németh László, Nyárádi Gábor, Nyíri Tibor, Oláh László, Oravetz Paula, Osváth Zsuzsa, Örkény István, Örvös Lajos, Palasovszky Ödön, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Papp László, Passuth László, Pándi Pál, Pákozdi Ferenc, W. Petrolay Margit, Peterdi Andor, Pilinszky János, Pintér József, Polgár István.

Rajcsányi Károly, F. Rácz Kálmán, Remenyik Zsigmond, Reményi Béla, Rideg Sándor, Román György, Rónai Mihály András, Rubinyi Mózes, Sarkadi Imre, Sándor Kálmán, Ságodi József, Sándor Iván, Sinka István, Simon Lajos, Sőtér István, Sós Endre, Soós Magda, Somlyó György, Sólyom László, Simon István, Sipos Gyula, Szabó Pál, Szabó Lőrinc, Szabolcsi Miklós, Szamos Rudolf, Szalatnai Rezső, Szakasits Árpád, Szentiványi Kálmán, Szécsi Margit, Szekula Jenő, Szenczei László, Szeberényi Lehel, Szánthó György, Szinetár György, Szinnai Tivadar, Szüdi György, Szűcs László István, Szőnyi Sándor, Szomráki Sándor.

Tabi László, Tamási Áron, Tamási Lajos, Takács Tibor, Tóth László, Tóth Eszter, Toldalagi Pál, Tolnai Gábor, Török Sándor, Thury Zsuzsa, Tuba Károly, Timár György, Trencsényi-Waldapfel Imre, Thurzó Gábor, Telekes Béla, Ungvári Tamás, Urbán Ernő, Urbán Eszter, Vaád Ferenc, Vas István, Várkonyi Nagy Béla, Váci Mihály, Várnai Zseni, Vázsonyi Endre, Veres Péter, Vértes György, Vészi Endre, Vitányi János, Vihar Béla, Viktor János, Waldapfel József, Weöres Sándor.”

Közölte:
Népszabadság, 1957. szeptember 5. és Élet és Irodalom, 1957. szeptember 13.

Tudom. Némely dolgot lehet a körülményekkel magyarázni…

Posted by Sheenard, on február 19th, 2008, at 10:50 pm. #.

Na most mi mellett is érv, hogy ennyi ember aláírta (illetve gondolom aláírták helyettük nagyrészt a megkérdezésük nélkül) ezt a cuccot akkor, ott, egy diktatúra kellős közepén? Amellett aligha, hogy a náci csávó szobra jó helyen lenne mégiscsak Fazekas Mihály, Arany János, Ady Endre, Krúdy Gyula mellett.

Mondjuk mindannyian sejtjük, hogy teszem azt Pilinszkyt aligha lehet meggyőződéses kommunistának gondolni, szóval szar a párhuzam.

Posted by kamper, on február 20th, 2008, at 12:34 am. #.

Értem: két dolgot csinálsz. Nácinak nevezel következetesen, minden hozzászólásodban valakit, mondván, ha nem bűnös az 1940-es dolgokban, akkor is náci. Nincs mentség, gondolatvilágának alakításában nem mentheti sem a román diktatúra, sem a kommunizmus, sem a kinti meghurcolás, sem az évtizedes távollét a földtől, amiről annyit és annyi szeretettel írt.

Ugyanakkor a másik oldalon nyilván mások írták alá az írók helyett a nyilatkozatot, mert ők nem lehettek.

Tiszta sor. Alig vagy elfogult.

Ismersz, remélem sejted, hogy tényleg azt sérelmezem, amit írok, nem mást.

Posted by Sheenard, on február 20th, 2008, at 1:18 am. #.

A jellemhiba nem akadályoz meg bennünket hogy élvezzük a művész alkotását. Sőt. A komoly zene klasszkusai évszázadokkal ezelött is gyakran ugyanúgy éltek, mint a ma rockzenészei…Írók, szobrászok…
Ady, minden tiszetelet mellett, is kimondható, hogy fimoman szólva is önimádó volt. (És Ady ezzel nem ártott senkinek.) De, amikor nem magáról írt éppen, csodálatos verseket írt. Hála istennek rengeteget.

De a jellemhiba, és az ordas eszmék között igenis is van különbség.

Kb 4 éve egy amerikai magyar folyóirat gyűjtemény oldalain olvastam több cikket Wass úrtól.(nem tudom idézni az oldalt) Kitartóan a Zsidók, és a Zsidó összeesküvés káros hatása a világra volt a vesszőparipája. Nemcsak hit, hanem faji alapon is cincálta, miért veszélyesek.
Hitler, és a náci németország egyébként a becsületet,bátorságot, önfeláldozást, és a nemzeti összefogást propagálta. (ugyebár nemzeti szocializmus) A náci propaganda filmek, és irodalom kifejezetten a családi öszetartozásról, jellemekről, egyszerű életvitelről szóltak.(ha csak ebből a szempontból nézzük, szép filmek , és könyvek is születtek) A Nácik “Csupán” életterüket szerették volna bővíteni, az alacsonyabbrendű fajoktól megtisztított világot pedig, (többek közt) az erkölcsi felemelkedés felé szerették volna vezetni.
PL: Az SS, a zsidókról és szlávoktól… rabolt javakat nem a saját zsebkre, hanem az államkincstár feltöltésére használta. Hivatalosan. Természetesen saját zsebre raboltak. Mikor az Auswitzi állapotok (saját zsebre dolgozás) hírei eljutottak Berlinbe, vizsgálóbizottságot küldtek oda, és a bűnösöket letartóztatták. Természetesen a bizonyítékokat örző raktár lelépett, és a megtévedt SS-esek elengedték. (Egy dokumentum filmen megkérdezték a már idős volt SS tisztet, érez-e bármilyen lelkiismeret furdalást, és a 90 körüli bácsika mi mást mondott volna, mint hogy nem -a megbánás legkisebb jele nélkül)

Ez csak azért fontos, mert ha tudod hogy milyen eszméket vallott Wass úr, talán nem fogod a gyermekednek ajánlani, bármilyen szívhez szólóak is irodalmi alkotásai.
Ennek ellenére, ha valaki felnőtt fejjel el tud vonatkoztatni ettől, akkor olvassa, és élvezze írásait.
De szobrot ott, ahol most szeretnének, ne avassanak neki.

Posted by Krokomach, on február 20th, 2008, at 9:38 am. #.

Félreértés ne essék, egyetértek azzal, hogy az antiszemita eszmék nem csak végtelenül primitívek, de károsak is. Hogy szobrot kellene-e állítani Wass Albertnek, mint írónak, az más kérdés… Hogy ő mint meghurcolt és csalódott erdélyi magyar gróf mit vallott, az egy dolog. Irodalmi alkotásai (az általam olvasottak) az egy másik.

A gond tényleg ott van, hogy átpolitizált a dolog, és nincs még meg az a száz év, amivel közelebb jutunk egy hiteles Wass-képhez…

De ahogy politikai csoport írók közé akarja tenni Wass szobrát, úgy egy írócsoport politikailag tiltakozik, miközben írói rangról és kultúráról beszél - nos, az nálam lecsapta a biztosítékot.

Ja, és Napóleonnak is van szobra… pedig… vagy éppen Haynaunak… pedig hát… és még…
… szóval érdekes, hogy kinek lehet, kinek nem…

Posted by Sheenard, on február 20th, 2008, at 12:03 pm. #.

Már áll szobra, fel is avatták régen. Megérdemelte.

Posted by succubus, on február 20th, 2008, at 1:45 pm. #.

WA náci volt, tudjuk, nem most tudtuk meg, eddig is tudtuk.

Szerinted akiknek a neve ott szerepel azon a cuccon, egytől egyik kommunisták voltak?

Hadd ne fejtsem ki, mi a különbség az amerikából fröcsögött szar meg egy diktatúrában való életben vagy csak a felszínen maradás feltétele között.

Szoborügyben meg olvass vissza, miket írtam, nincs kedvem még egyszer.

Posted by kamper, on február 20th, 2008, at 3:00 pm. #.

Értem. Van bizonyosság és van megengedés. Van vélemény itthon, de más ha kint. Nem az ordas eszmékről, vagy a megalkuvásról beszélek, hanem a külső engedékenységről. Meg arról, hogy néhol mentjük a menthetőt.

De leírtam én is. Visszaolvashatod…

Posted by sheenard, on február 20th, 2008, at 3:14 pm. #.

„De ahogy politikai csoport írók közé akarja tenni Wass szobrát, úgy egy írócsoport politikailag tiltakozik, miközben írói rangról és kultúráról beszél - nos, az nálam lecsapta a biztosítékot.”

Szögezzük le Wass Albert író. Írói titulusát azért elvitatni , mert olyan volt amilyen, képtelenség.
A vita valóban arról szól , legnagyobb és tiszteletreméltó íróink között van-e helye a szobrának. És ezt valóban nem lehet két nap alatt eldönteni.

Tipikus kérdés lehet bármelyik korszakban egy politikus vagy egy katona, de bárki számára.
Hogyan fog ítélni rólunk a történelem?
Válasz: Melyik változata, kik által írt történelem?

A Napóleoni háborúkban a korábban szövetségesek estek egymásnak. Spanyol gerillák mészárolták le a Francia katonákat, akik erre bevezették az 1-10, 1-100 elvét. (Ha megöltek egy Francia katonát a gerillák, kivégeztek 10-100 spanyol civilt) Ezt az elvet átvette a Német Hadsereg is (nemcsak az SS) a II. világháborúban. Wass úr ennek a hadseregnek volt oldalági tagja. (A magyarok szövetségesei voltak a németeknek, elsősorban a területi problémák miatt) Az akkori magyar társadalom még jobban megosztott volt mint a mai.
De azért az mond valamit hogy pl a budapesti harcok végén egy SS egység védte a magyar zsidó negyedet , miközben a hithű magyarok ki akarták őket végezni. (ha jól tudom, nekik emléktáblát avattak, és azt senki nem vitatta- legalábbis nem ilyen nyilvánosan) Testvér testvér ellen harcolt azokban a napokban. Gyakran szó szerint egymás elé kerültek a harcokban.
Hol az igazság?!

Igen Napóleonnak, Haynaunak, sőt Sztálinnak is megtalálható mai nap is hazájában szobra. Hitlernek nem. (bár az érdekes, hogy Napóleon, és Sztálin is egyedi körülmények közt hunyt el, ráadásul Sztálin a „Zsidó orvosok összesküvése” után- közben hunyt el viharos gyorsasággal- és ez a körülmény nem a feltétlen szeretetről szól hazájában)

A kultúra, és az erkölcsi szabályok mások voltak Rómában, a középkori Európában, a XVIII-XIX. sz.-i Franciaországban, Az Osztrák birodalomban….
De azért nagyon is Remélem, nem élem meg azt a kort, amikor a 30-as 40-es évek ordas eszméi elfogadhatóak lesznek. Amit Hitler létrehozott, Sem Napóleon , sem Sztálin nem “szárnyalta” túl).

És valóban, a politika ráteszi a kezét a kultúrára, ezért válik élet-halál harccá a szobor állítás. És az írók is állást foglalnak. Aztán jön egy másik csoport, aki viszont-viszont állást foglal….Őrület.

„Az igazságról elveszett az í” (Hofi Géza: Kiöregedett vadász ebek)

Posted by krokomach, on február 20th, 2008, at 3:53 pm. #.

“Értem. Van bizonyosság és van megengedés. Van vélemény itthon, de más ha kint. Nem az ordas eszmékről, vagy a megalkuvásról beszélek, hanem a külső engedékenységről. Meg arról, hogy néhol mentjük a menthetőt.”

Mi van?

Megismétlem a kérdést: azok az emberek, akik a listán szerepelnek, mind kommunisták voltak? Olyanok, akik faji vagy akármilyen alapon igyekeztek megbélyegezni embereket? Mert ha nem, akkor ennek a listának a linkelése sima csúsztatás.

Posted by kamper, on február 20th, 2008, at 4:09 pm. #.

Az egész emberi történelem őrület

Posted by Sheenard, on február 20th, 2008, at 9:04 pm. #.

Na látod, ebben van valami.

Posted by kamper, on február 20th, 2008, at 9:45 pm. #.

Hozzáteszem, hogy én nem szeretném azt se, ha visszajönne a cirkuszban ember-ember ellen vívott élethalálharc, vagy a vallási mártírok keresztrefeszítése (önfelrobbantása), a boszorkányok megégetése, a gyapotföldeken végzett rabszolgamunka, azzal együtt, ahogy a hajókon Afrikából Amerikába szállították őket…

Másrészt hozzáteszem, hogy nem csupán erről van szó.

Az íróról beszélgetünk. Balassi például nőket erőszakolt meg, egy terhes nőt addig rugdosott, míg elment a gyermeke. Villont sem véletlenül ítélták háromszor halálra. Vagy Sir Thomas Mallory, aki megírta a Kerekasztal történetét, a nemes lovagokkal, miközben fosztogatott és nőket erőszakolt meg… Az első kettő benne van az irodalomkönyvekben…

Ja, és politikusok szoborral: Kossuth árvák pénzét sikkasztotta el… És van szobra.

Posted by Sheenard, on február 20th, 2008, at 10:58 pm. #.

Hát bazeg, de hát pont ez a poén, hogy ezek az emberek kurva messze vannak. Majd kábé 120 év múlva visszatérhetünk WA-ra is.

Posted by kamper, on február 20th, 2008, at 11:29 pm. #.

Hm, nem látom, mitől lenne náci Wass. Olvastam tőle pár dolgot, hangulatosan ír, és bár van magyarságtudata, nem vettem észre, hogy ez az agyára menne. Amúgy nálunk a művház az ő nevét viseli a község megszavazta… osztán az is lehet, hogy sok itt a nacionalista…

Posted by onsai, on február 21st, 2008, at 3:55 pm. #.

[…] A minap belekeveredtünk egy vitába pár bloggal lejjebb, tudniillik, hogy Wass Albert élete és munkássága külön választható-e. A téma kényes, kiváltképp a mai, túlpolitizált helyzetben (persze kérdés, hogy volt-e egyáltalán a magyarságnak a Kárpát-medencében olyan évtizede, amikor nem lett minden túlpolitizálva, mert mi már csak ilyen asztaldöngető, országszaggató nép vagyunk). Az irodalomtörténet magas ívben tesz arra, hogy kinek milyen élete volt, a lényeg, hogy időben minél távolabb álljon tőlünk. […]

Posted by SHEENARD MONDJA… » Életek és regények, on február 23rd, 2008, at 11:06 am. #.

Azért mindenkinek ajánlom figyelmébe, hogy a náci nemzetiszocialistát jelent. Wass Albert nem volt nemzetiszocialista. Nacionalista igen, de a kettő között óriási különbsége van! Valóban antiszemita volt, de nem a vérengző fajtából, ráadásul a maga korábban ez sajnos elég általános volt.

De megette a fene, ha egy írót vagy költőt a politikai nézetei alapján akarunk megítélni, ilyen alapon nem tudom, mit tudunk kezdeni Adyval vagy József Attilával. Mint ahogy szerintem Major Tamás is óriási színész volt, noha mindenben kiszolgálta a kommunista rendszert.

Nem adnám a pénzemet egy Wass Albert-szoborra, mert nem tartom kiemelkedő írónak, de nem is ellenezném, hogy a környezetemben állítsák fel.

Posted by Adeptus, on március 3rd, 2008, at 8:33 pm. #.

kamper: Milyen könnyű lenácizni csak úgy valakit. Akkor szerinted Liszt Ferenc is antiszemita volt? Olvass utána miket írt a zsidókról… hát jóval keményebb volt mint Wass Albert. Vagy Márai is hasonlóan kemény. Annyi, hogy Wass Albert nem futott úgy be és ki lehet kezdeni. Azt kikérem az ő nevében, hogy középszerű író lett volna, simán Tamási Áronnal egy lapon emlegethető, sőt. Ja de persze ehhez olvasni is kéne nem csak véleméynt nyilvánítani…

Posted by oroszrulett, on március 11th, 2008, at 12:31 am. #.

Wass Albert jelenleg éppen jobban be van futva, mint Liszt Ferenc (őróla nem tudok nyilatkozni antiszemitizmusilag, mert fogalmam sincs). Emlékeim szerint említettem, hogy a könyveivel nem óhajtok foglalkozni, mert nem olvastam őket (nem az antiszemitizmusa miatt,egyszerűen van, ami jobban érdekel, és nem végtelen az időm), meg azt is, hogy jelen helyzetben úgyis eldönthetetlen, hogy jó író-e vagy rossz. Pusztán arról nyilvánítottam véleményt, hogy _akármilyen_ író,tán ne állítsunk neki szobrot, mert emberileg nem méltó rá.

Posted by kamper, on március 11th, 2008, at 9:35 am. #.

Lisztnek van szobra valahol?

Most amikor szobrot állítunk, az embernek ésvagy a művésznek állítjuk?

Posted by sheenard, on március 11th, 2008, at 9:37 am. #.

Ne kezdjük elölről szerintem. (A válasz különben: is.)

Posted by kamper, on március 11th, 2008, at 9:47 am. #.

Így elsőre ezt találtam:

“Ebben az új, gyűlölettől fröcsögő, uszító fejezetben - Liszt neve alatt, de az ő megkerülésével - a pogromok, a cári zsidóüldözések Oroszországában nevelkedett Wittgenstein hercegné olyan szöveget publikált, amelyben a vallási eredetű antijudaizmus szlogenjei mellett megjelennek az akkoriban Német- és Franciaországban kibontakozó modern, rasszista, antiszemita fajelmélet tételei is, s ezzel e “mozgalom” egyik első, félelmetes dokumentumát hozta létre.”

(http://www.muzsika.net/cikknezo.php3?cikk_id=1

Posted by kamper, on március 11th, 2008, at 9:56 am. #.

Ez nagyon mosakodásnak tűnik, amikor Lisztet nyíltan kiemeli a szövegből a megfogalmazója. Persze most nem Lisztet feszítjük keresztre… De én is utánanézek - bár azt hiszem, az igazság kétoldalúságára fogok rábukkanni…

Posted by sheenard, on március 11th, 2008, at 10:32 am. #.

Szemenyei-Kiss Tamás újságíró (a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata egykori vezetője) tényfeltáró írását Wass Albertről a közzététel óta sem tudta senki megcáfolni… Vita az folyik - náci volt? nyilas volt? író volt?… - de a “KI MENTI MEG WASS ALBERT LELKÉT?” című tanulmányban olvasott állítások tételes cáfolatát mindeddig senki sem vállalta…
Az utóbbi évek történései is a sokat támadott zsurnalisztát igazolják, hiszen a magyarországi neonáci szervezetek egyre-másra veszik fel az ideológusuknak tekintett Wass Albert nevét.
Az “író volt” érvelés W.A. tekintetében nem értékelhető: Adolf Hitler is “író” volt, hiszen a Mein Kampf című írásművét sok-sok millió példányban gyártották le.

Posted by Dr. Sásdi Sándor, on május 4th, 2009, at 8:07 am. #.

Ki az a Wass Albert?

Posted by Creideiki, on május 4th, 2009, at 9:43 am. #.

Ha csak azt nézzük, hogy gróf czegei Wass Albert (a hitleri Vaskereszttel kétszeresen is kitüntetett náci) nevét a mai Magyarországon leginkább a szélsőjobboldali szerveztek - vagy a velük szimpatizáló intézmények - veszik fel, akkor már felesleges is a további vita. Amit és amiről Wass Albert írt, azt Jókai Mór sokszorosan felülmúlta… Ráadásul, amit a mélymagyarok agyonhallgatnak: Wass Albert az élete utolsó harmadában hazája, családja után vallását is elhagyta: a Scientológiai Egyház kebelébe tért meg, az amerikai temetését is ez az egyház (szekta) celebrálta. - Szemenyei-Kiss Tamás: Ki menti meg Wass Albert lelkét? című tanulmányánál eddig jobb biográfiát azt hiszem senki sem írt.

Posted by Kun Ádám, on szeptember 12th, 2009, at 5:03 pm. #.

Csak ismételni tudom magam: “Balassi például nőket erőszakolt meg, egy terhes nőt addig rugdosott, míg elment a gyermeke.”

Kéremszépen, így van helye a magyar irodalom nagyjai között?

A másik: a szvasztika tehet arról, hogy a nácik arra használták, amire? (párhuzamként mondom)

Ádám: ha azt nézzük, kik használják ma a nevét, akkor az életmű onnantól ignorálható? Ez oltári hülyeség - megbocsáss. Nem érv. Ahogy az sem, hogy szcientológus volt. Na és? Hallottál már olyanról, hogy vallásszabadság? Mindenkinek szíve-joga, miben hisz. Buddhista, jehova tanúja, katolikus… ez nem tesz hozzá vagy vesz el egy életműből.

Posted by sheenard, on szeptember 12th, 2009, at 10:11 pm. #.

Jut eszembe még valami. Megkerestem:

„Magyarságra engem csak magyar oktathat ki. Igen, úgy értem, hogy fajmagyar, legalább is annyira az, mint én. Akiben csak egy ükanyával több az idegen, mint bennem, az alkalmazza magára a törvényt, hogy a több magyarság több igazság, és fogja be a száját.”
Aki a fenti mondatokat írta: Illyés Gyula - 1943 (Magyar Csillag)

Posted by sheenard, on szeptember 12th, 2009, at 10:24 pm. #.

Szemenyei-Kiss Tamás “Ki menti meg Wass Albert lelkét?” című tanulmányában foglaltakat ismereteim szerint eddig egyetlen nemzeti vagy nemzetiszocialista szellemiségű író (újságíró, kritikus, történész) sem tudta megcáfolni. A hitleri vaskeresztekkel két alkalommal is kitüntetett náci szellemiségű erdélyi grófról írott tanulmány annyira pontos, részletes képet nyújt az USA-ba menekült háborús bűnösről, melyet, úgy hiszem nagyon-nagyon nehezen lehetne cáfolni.

Posted by Várszegi Ildikó, on december 14th, 2009, at 5:08 pm. #.