SHEENARD MONDJA…
Minden, ami fennakad a rostán
Ha mi pillangók lehetnénk…
- július
- 23
6:15 pm Gondolatok, Megtörtént
Ma kint voltam egy kis időre Párkányban, amit Stúrovoként is hívnak. A hivatalos ügyek mellett beszélgettem egy hölggyel, és valahogy a magyarságra terelődött a szó. Teljesen jogosan volt felháborodva, amikor azokat a szlovákiai születésű magyar fiúkat említette, akik úgy próbálnak meg “nagymagyarok” lenni, hogy nem tanulják meg a szlovák nyelvet második nyelvként sem. Itt iskolásokról is szó van…
Az jutott eszembe, mennyire ügyesen meg tudunk maradni a periférián, a tanya-magyarságban, és hogy ebben mennyire jól tudjuk érezni magunkat - örömmel dagonyázunk benne, mint disznó a sárban. Hihetetlen, hogy páran azt hiszik, azzal lesznek jó magyarok, ha elzárkóznak a szellemük kitágításától, ha öklüket rázzák, és síppal füttyögetnek vagy tojással dobálóznak - lényegében akárkire, aki nem vackolódik be melléjük a dagonyába.
Pont fordítva kellene csinálni: megbékélni, elfogadni a többi embert, élni és élni hagyni, és nyelvet tanulni, hinteni a gondolatokat a világban, s hozni a gondolatokat haza. Ezer színben fürdetni az országot, és ezer arcunkat mutatni a világnak. A bakancs és fekete egyenruha, illetve a záptojás nem tesz magyarabbá. Csak taplóbbá.
Hazafelé egy megerősítést is kaptam: a rádió hírt adott arról, hogy meleg-olimpiát rendeznek Spanyolországban. A bemondó kiemelte, hogy ott nem lesznek balhék, és a spanyol állam 30 millió Eurós bevételt remél az eseményből. Nem véletlen emelte ki a bemondó: verbálisan ő is behúzott egyet a provincialitásnak, a kőkorszaki ősmagyarságnak.
A hír után egy tegnapi eset is eszembe jutott. A villamoson utaztam, amikor egy hajléktalan felszállt két óriási zacskóval, majd leült, és elkezdte szortírozni a napi begyűjtött anyagot. Lazán kivágta a nyitott ajtón a járdára, a megállókba azt, ami nem kellett neki. Közben dúdolgatott, amiből kihallottam egy sort. A Süsüből volt: “Ha én pillangó lehetnék…”
Vannak dolgok, amik nem rajtunk múlnak. De sok minden igen. Hogy egy zacskóban turkálunk, úgy hogy a testünk szaglik… vagy hogy az öklünket rázzuk az utcán és a gondolataink büdösek. Ezeken lehetne változtatni, igényességgel, akarattal, érzékenységgel, odafigyeléssel… akármivel…
Ki mondja meg, hogyan lehet változtatásra bírni ezeket az embereket? Egyáltalán: érdemes? Vagy fogjuk csak be az orrunk, mint Az idő urai rajzfilmben az a két kis pukkancs gömböcske. És közben próbáljunk meg elkerülni ezeket az embereket? Mert mást úgy se tehetünk?
Sose lesznek “pillangók”, ugye?
7 comments
tényleg, rózsabimbó akart lenni… na így még érdekesebb a hajléktalan “elszólása”…
…ő a pillangóit engedte el és rózsaillatot várt…
adeptus: Ugyan én is csak (a szó legszorosabb értelmében! 
fél füllel, a tömegközlekedés viszontagságai közepette hallottam a hírt, de úgy dereng, hogy mindkét nem tagjai részt vehetnek az eseményen – faji / nemi / vallási hovatartozástól, valamint szexuális érdeklődéstól (!) függetlenül… Ez utóbbiról sem találtam online megerősítést, csupán az emlékezetemre hagyatkozhatom, de azért ez megragadta a figyelmemet!
Itt aztán tényleg nem diszkriminálnak… senkit (!)
Na, ez az IGAZI tolerancia!
;-)))
Posted by tXf, on július 25th, 2008, at 7:26 am. #.
“Pont fordítva kellene csinálni: megbékélni, elfogadni a többi embert, élni és élni hagyni, és nyelvet tanulni, hinteni a gondolatokat a világban, s hozni a gondolatokat haza. Ezer színben fürdetni az országot, és ezer arcunkat mutatni a világnak. A bakancs és fekete egyenruha, illetve a záptojás nem tesz magyarabbá. Csak taplóbbá.”
Szia sheenard
Teljesen egyet értek veled. Sajnos egyre több a tapló és még több lesz, mert egyszerűbb nyavalyogni, mint magunkba nézi. Nagyon sokan szeretik másokra hárítani a felelősséget Mondván:
-Én nem tehetek semmiről a világ azért rossz, mert mások rosszak.
(ne tud meg hogy én ezt hányszor hallottam 
Posted by nyuzga, on július 25th, 2008, at 6:07 pm. #.
Leave a comment!
Kiemelt linkek
Ezt a meleg olimpia dolgot nem teljesen értem, elvégre a sportolókra nincs ráírva a szexuális orientációjuk, és nem hallottam még olyan sportversenyről, amelyen csak heteroszexuális sportolók vehettek volna részt.
Én is próbálom magyarázni az embereknek, hogy tanúsítsanak több toleranciát, de sokan láthatóan azt hiszik, hogy az valami fertőző betegség.
Mellesleg Süsü nem rózsabimbó akart lenni?
Posted by adeptus, on július 23rd, 2008, at 6:35 pm. #.