Sheenard: nem azt mondtam, hogy ne költsünk sportra. Azt mondtam, hogy az élsportra nem kellene költeni, mert 15 perc hírnév + egy agyondoppingolt verseny nem ér annyit.

A tömegsportokra - uszodák, sportpályák építése, edzések támogatása a jónépnek - való költést azt támogatom. Sőt, én azt támogatnám, ha az élsporttól oda lennének átirányítva ezek az összegek.

Ami kultúrát illeti, azt is támogassa az állam, persze - csak ne így, ahogy most történik.

Posted by merras, on augusztus 25th, 2008, at 9:32 am. #.

Azt hiszem, sokan azért választják a Magyar Gárdát, mert igényük van valamilyen szervezettségre, és ezt kevés helyen kapják meg. Persze elég szomorú, hogy amellé megkapják a Gárda szélsőjobboldali eszméit is.
Valószínűleg tényleg úgy lehet, ha több kulturális és sportegyesület szólítaná meg a fiatalokat, kisebb lenne a Gárda tömegbázisa. Csak arra kellene vigyázni, hogy ne keveredjen bele a politika, legalábbis annak fekete-fehér, anyázós változata maradjon távol tőle.

Posted by adeptus, on augusztus 25th, 2008, at 10:16 am. #.

A Gárda egy bizonyos közösségi kérdésre adott közösségi válasz, ez igaz. Ezért kellenek más válaszok is, politikamentes válaszok, de felülről segített válaszok. Ha a vasuti kocsi kisiklott, akkor bizony már csak segítséggel lehet visszatenni a sínekre. De kiben van meg a szándék rá???

Posted by sheenard, on augusztus 25th, 2008, at 10:43 am. #.

Az a gáz, hogy a politikai erőtől indul el a kezdeményezés, kapásból hiteltelen lesz a másik fél ország számára. Az egyház nem örvend túlzott népszerűségnek, a médiának megint csak elég mérsékelt a tekintélye. Nem nagyon van általánosan elfogadott, köztekintélynek örvendő szervezet vagy személy, amely/aki jelentős tömegeket tudna megmozgatni.

Posted by adeptus, on augusztus 25th, 2008, at 10:52 am. #.

Meg a tömegek megmozgatása mellett anyagiakkal sem ártana rendelkeznie.

Posted by adeptus, on augusztus 25th, 2008, at 10:53 am. #.

Én is a fiatal rétegbe tartozom. Szerintem a megoldást nem csak a sport jelentené erre a problémára. A szülők is tehetnének érte. A nevelés is fontos.
A mai gyerekeknek nem számít annyira, hogy küzdjenek bármiért is (akár sportban, akár másban), mert valljuk be, a nagy többségnek mindene megvan…

Posted by Mandi, on augusztus 25th, 2008, at 11:20 am. #.

Elolvastam a cikket, és bevallom, megrettentett. Mindannak ellenére, hogy igyekszem figyelemmel kísérni azt, ami körülöttem történik, elgondolkodom, elemzek, következtetéseket vonok le, megállapításokat teszek, hasonlókra lyukadok ki… és mégis… talán rossz ezt így leírva látni.

És fogalmam sincs, nem hogy a megoldásról, de arról sem, hogy egyáltalán mivel kéne kezdeni. Pedig talán pont a kései 30-as, illetve a korai 40-es korosztálynak kéne tennie valamit. Mert mi éltünk a régi rendszerben és tudjuk, hogy bár nem volt fenékig tejfel, de élhető volt. Hogy voltak jó dolgok, hogy gyerekként mindig tartoztunk valahova, hogy nem volt maga pokol, aminek manapság szívesen lefestik. Igaz, voltak korlátok, olyanok is, amikbe tényleg nem kell beletörődni… Ma nincsenek olyan korlátok. Gyökértelenség annál inkább.

Nálunk szerintem a fiatalok kisebb része vonzódik ehhez a nagymagyarkodáshoz, a nagyobbik a Nyugatot, meg Amerikát majmolná, és nemigen van középút. Sok hasznos dolog eltűnt a múlttal együtt, és az új világ nem hozott új közösségteremtő dolgokat. Ezért is jutunk mindig vissza a sporthoz Mert az megmaradt, azzal talán még lehetne mit kezdeni. A sport alkalmas arra, hogy közösséget teremtsen, és pozitív tulajdonságokat fejlesszen.

És vannak tehetséges, lelkes emberek, akik felvállalnák a szervezést, de ha nincs mögötte pénz, vagy hatalom – bár ha ez utóbbi igen, akkor szerintem már régen rossz – akkor egyszerűen lehetetlenné, és tehetetlenné vállnak. Mondok egy példát. Egy ismerősöm elvégezte a TF-n a sportszervezői szakot. Egyszerűen nem bírt elhelyezkedni, majd az egyik önkormányzat, igaz protekcióval, régi ismeretség révén, felvette. Akkor ez a dolog éppen érdekelte az önkormányzatot. A srác dolgozott éjt-nappallá téve, lelkesen. Be is indult a sportélet, veregették is bőszen a vállát, hogy csak így tovább, mígnem jött egy a témához egyáltalán nem értő rokon, akinek állás kellett… hát így mennek a dolgok. Azt mondták a srácnak, hogy még előtte az élet… ma annak egy másik területén dolgozik.

Mandinak is igaza van. A szülők is tehetnének többet, és biztos van, aki tesz is, de szerintem sokan nem törődnek ezzel. Legyen meg a gyereknek mindene, és ebben a nevelés ki is merül vagy, ami még ennél is rosszabb versenyezteti a gyerekét, mert ilyen az élet is.

Ez borzaszóan összetett dolog, és túl sok mindennek kéne változnia ahhoz, hogy egyáltalán elindulhassunk egy jobb irányba. Azért szeretném hinni, hogy ez lehetséges.

Bocsánat, hogy hosszú voltam, de mostanában foglalkoztatnak ezek a dolgok. Nem ment rövidebben.

Posted by Gladia, on augusztus 25th, 2008, at 3:40 pm. #.

Az biztos, hogy a kultúrára jóval többet kellene áldozni, mint most. És ez alatt elsősorban az oktatásra gondolok. Mégis sorra zárják be a falusi iskolákat, szervezik át az intézményeket, hogy megtudjanak maradni. A sportra is lehetne áldozni, mert valóban jobb helyen van abban a közösségben egy gyerek, mint mondjuk a magyar gárdában. Ugyanakkor ez nem a nagyvállalatok feladata, hanem az államé.

Posted by dewastor, on augusztus 25th, 2008, at 4:37 pm. #.

Dewastor: igen, az állam feladata lenne, csak hogy az újraszervezések között ezért lobbiznak a legkisebb erővel, a pénz meg kell máshova.

Eretnek gondolat, de ha egy-egy ember az állatkertben örökbefogadhat egy állatot, miért ne tehetné meg egy-egy nagyvállalat egy-egy faluval? Emögött kevéssé lehet politikai szándékot sejteni, és talán többen elfogadnák. Persze nem a polgármesteri hivatalon kertesztül kellene menjen az egész, hanem a civil szerveződésen át. És a vállalat jobban figyelné a pénze útját… A sportoló fiatalok pedig még reklámot is jelentenének…

Mandi: és a szülőket ki neveli meg???

Posted by sheenard, on augusztus 25th, 2008, at 5:50 pm. #.

Hát ez az! Civil szerveződés kéne. És talán menne ez már jobban is, ha nem jöttek volna a polgári körök, meg a rosszemlékű alapítványoskodások. Úgy tűnik, hogy a politika mindenre ráül. Talán majd néhány évtized múlva… Tudom, hogy ez nem vigasz, főleg azoknak nem, akiknek gyerekük van, s mint normális szülő, egy élhetőbb világot szeretnének a számukra.

Az oktatás meg… jaj! Állami feladat, de túl sokat újítanak, vagy akarnak újítani, minden előzmény nélkül, természetesen pénzcentrikusan, a hagyományok teljes felrúgásával, és nem hiszem, hogy ebből sok jó fog kisülni, sőt! Már látszanak a mélyrepülés jelei… Na, ebben a kérdésben még csak optimista sem vagyok!

Posted by Gladia, on augusztus 25th, 2008, at 6:56 pm. #.

Hogy a szülőket kinek kéne megnevelni, arra sajnos nem tudom a választ. Mondjuk a tanároknak vannak próbálkozásaik, hogy szót értsenek velük, de szerintem sehova nem vezet…
A szülőket annak idején az ő szüleiknek kellett volna nevelni, mert ez amolyan körforgás lenne.
Gladia -val meg egyetértek. Az oktatás az állam feladata lenne. De az állam mindenre költ, csak arra nem, és nem csak a falusi iskolák kénytelenek bezárásra/átszervezésre (tapasztalat)

Posted by Mandi, on augusztus 25th, 2008, at 9:39 pm. #.

Itt nem oktatásról beszélünk. Szocializációról, elfogadásról. Az élet pozitív megéléséről. Ez nem az iskola feladata. A szülőké lenne, csakhogy a szülők dolgoznak, elfáradtak, csalódottak. Becsapottnak érzik magukat, és a sértettségük határozza meg a mozgatórugóikat.

Posted by sheenard, on augusztus 25th, 2008, at 9:55 pm. #.

Nem az oktatást hibáztatom. Az iskolában is szerveznek programokat, hogy összehozzák a csapatot (táborok és egyebek formájában).
Azért nem is minden csak a szülőkön múlik. Ha valaki fiatalon talál egy hobbit, ami leköti (és még hasznos is mellette, mint pl. a sport) akkor már tartozhat valahova.
Tényleg kéne valaki, aki/akik elviszik a dolgot pozitív irányba. Például egy mai elsős osztályban már állandóak a verekedések és a cigizés… Íme a jelenben a jövő generációja.

Posted by Mandi, on augusztus 25th, 2008, at 10:23 pm. #.

A sport és a kultúra is szocializál. Mindenkit képes szocializálni, azt is, akit a család nem akart vagy nem tudott. És az integráció itt kezdődik, nem ott, hogy a minisztériumok pályázati pénzt osztanak szét az integrációt bevezető oktatási intézményekben. Ez nem működik, és nem is fog, amíg az integrációt levezénylő iskolaigazgatók, tanárok, polgármesterek és hivatalnokok a szomszéd faluba viszik át gyermekeiket.

Ugyanakkor őket sem lehet kárhoztatni. Mindez azonban jelzi - ismétlem szerintem -, hogy felülről támogatni nem intézményesített formkat kell, hanem egészséges civil szerveződéseket.

Posted by sheenard, on augusztus 25th, 2008, at 11:06 pm. #.

Ma reggel halottam Csányi Vilmost a rádióba. Abból az alkalomból szerepelt, hogy tartott egy előadást a nevelés, szülő vs. iskola témakörben. Azt mondta, hogy a szülők nem akarnak a neveléssel foglalkozni, ezt a tevékenységet áthárítanák az iskolákra, amelyek viszont nem alkalmasak erre. Akkor ez most egy patt helyzet? És jó így ez a szerep leosztás?

Posted by Gladia, on augusztus 26th, 2008, at 6:51 am. #.

Patthelyzet igen, sőt, annál rosszabb, mert a szülők és az iskolák nem egymással “küzdenek”, hanem egymással versengve nem csinálnak semmit. Az áldozatok meg a gyerekek.

Persze egyrészt nem mindenhol van ez így, nem minden családban és iskolában… De aaz egészet tekintve igaza van Csányinak - sajnos

Posted by sheenard, on augusztus 26th, 2008, at 8:10 am. #.