12:55 am Gondolatok, Megtörtént
Évek óta különleges ünnep minden olyan hétvége, amelyben a szabadnapok összeadódnak: ekkor ugyanis ismét van idő (alkalom), amikor összejöhetnek a szefantoros barátok. Régebben erre csak augusztus elején kerülhetett sor, pár éve azonban a hosszabb ünnepekkor is - köszönhetően Istvánnak.
Most is így telt október 23-a. El Budapestről, ahol várhatóan a szívmagyarok az összetartás és a krisztusi szeretet nevében gyújtogatni fognak, és szívesen akasztanának is (lógni fogsz - erősíti meg a most már ex-parlamenti kapcsolat). Ki a zöldbe, vidékre, vissza a tanyára, ahol már hullanak a levelek és persze a reggel köddel és harapnivalóan friss levegővel érkezik, úgy, ahogy a székesfővárosban soha.
Munka is van persze kint: a fákat kellene megnyesni. Aztán meg az ablakokat a helyükre rakni, az ereszeket kitisztítani. A hétvége bebizonyítja, hogy javítani, segíteni, dolgozni is lehet a közösségért. Ugyanakkor élvezzük egymás társaságát, készül a birkapörkölt a bográcsban. Még napozni is lehet, olyan erős az őszi nap heve. A fejünk fölött délre repülnek a darvak, és hangjuk betölti az eget.
Ezek azok a pillanatok, amelyekért élni érdemes. Négy nap, sálban, pulóverben, dunyhák alatt. Borozgatva, főzőcskézve, beszélgetve, munkával színesítve. Misi birkapörköltje után Jani készít erdélyi káposztát, majd Lajos töltött krumplis pogácsát. Telnek a napok. Öröm a barátok között, egy mély lélegzet a világból. Szentimentális vagyok? Meglehet. De nem csoda ez után a hétvége után. Köszönet mindenkinek, aki ott volt…
Ez érdekes
. Mi is vidékre mentünk, igaz panzióba, a Mecsek lábához. A ködös, hideg idő ellenére is jó volt kirándulni, olyan helyeken járni, ahol két-három ezer éve (nem tévedés, Kr. e. 1100 óta) áll egy település, azóta élnek ott emberek, azóta alig változott a táj…
Posted by Cornelius, on október 29th, 2008, at 8:03 pm. #.
Töltött krumplis pogácsa?
Kéééérném a receptet!
A receptet én is!!!!!!!!!!!!
Posted by "saját levében", on október 30th, 2008, at 7:07 pm. #.
Sayed: alig. Bár a fényképezésnél folyton belelógtak a kábelek a képbe, amint kicsit hegynek mentünk, rögtön nem volt egy pózna vagy vezeték sem sehol. Egyébként azokra a sziklaképződményekre gondoltam, amit “Babás kövek” néven ismernek
Posted by Cornelius, on október 30th, 2008, at 9:09 pm. #.
Namost, amit Lajos csinált, az a krumplis pogácsa receptjén alapul. Mivel a nyári táborokban negyven emberre krumplis pogácsát gyúrni és sütni felér egy harakirivel, így a mohó táborlakók kedvéért inkább batyúk készülnek, sajtos párizsis vagy kolbászos paprikás (hagymás) töltelékkel.
Ám van egy másik receptem (illetve inkább az exemé), aki olyan pogácsát készít, amelyben krumpli a töltelék. A pogácsa akkora, mint egy malomkő és zseniálisan finom. Ennek receptje kell?
[…] A krumplis pogácsa receptje a kommentelők kérésére: Egy kiló lisztből dagasszunk kelt tésztát kis sóval meg 2-3 deci tejben megfuttatott élesztővel. (A tejbe egy mokkáskanálnyi cukrot is tegyünk és legyen kellemesen langyos.) Közben egy kiló krumplit sós vízben főzzünk meg (héjastól), majd ha megfőtt, rakjunk hozzá három egész tojást és egy rámát, illetve ízlés szerint sót, és törjük össze! Ebből lesz a töltelék. Várjuk meg, míg kissé kihűl, hogy ne folyjon annyira. […]
Posted by SHEENARD MONDJA… » Keréknyi krumplis pogácsa, on november 1st, 2008, at 1:35 pm. #.
Nahát, jó lehetett… Én sajna végigdolgoztam 23-24-ét, pedig jobb lett volna Szegeden!
És nem vagy szentimentális. Csak egy kicsit érzékeny, de így szeretünk! És jut eszembe, fogok majd írni róla egyszer hosszabban, de A láthatatlan város folytatása előtt mindenképp megkérdezném, hogy Gennagyij Gor: Varázsos út című novelláskötetét olvastad-e? Ha nem, akkor feltétlenül nézz bele! Ha nincs meg, szólj.
Posted by sayed, on október 29th, 2008, at 11:23 am. #.