11:35 pm Megtörtént
Történt pedig, hogy egy internetes oldalon megnéztem a Tóthágas Plusz telefonszámát, s a kapott budapesti számot (1-369 2026) nyomban fel is hívtam. “Halló?” szólt bele a hölgy, amikor felvette, s én ezt alapból nem kedvelem, mert azért illik nevet is mondani, ha nem ismerem a túloldali számot. De udvariasan bemutatkoztam, aztán feltettem a kérdést: “Keresek valakit a Tóthágasnál, aki…” mire a hölgy közbevágott: “Nem”, és letette a kagylót.
Álltam ott megrökönyödve, s nem tudtam, mi az a “nem”. Nem keresek valakit? Nem a Tóthágasnál keresek valakit? Vagy nem fogom megkapni, akit keresek? Tűnődésemet lezárandó ismét felhívtam a számot. “Ez nem a Tóthágas?” kérdeztem a kurta “Halló” után. “Nem” - vakkantotta a hölgy, és megint csak levágta a kagylót.
Nyilván tele van a hócipője azzal, hogy rajta keresik a könyvnagykert, de ezúton üzenem, ha lenne elég esze, akkor visszakérdezne valakinél, hogy honnan szerezte a számot, majd helyesbítést kérne a netes oldalnál vagy a telefontársaságnál vagy ahol kell. Vagy akár számot is változtathatna.
“azért illik nevet is mondani, ha nem ismerem a túloldali számot.” Azért nem lehet mindenki telepata, hogy a csörgésből tudja, hogy ismered-e a számot, amit felhívsz vagy sem.
Az etikett szabályai szerint a hívónak kell bemutatkoznia először.
A “Halló” nem kérdőjellel mondandó. A szó magyar eredetű, jelentése “hallom”. Legalábbis az anekdota szerint.
Posted by Ogre, on december 5th, 2008, at 8:57 am. #.
Ahogy elnézem, igen sok honlapon, közületi telefonkönyvben kéne átíratni az adatokat.
Kis segítség, hátha:
http://www.telefonkonyv.hu/kereses.jspv?searchResultsFilterTK=&what=+T%C3%B3th%C3%A1gas+Plusz+Kft.+&where=Magyarorsz%C3%A1g
Posted by Ogre, on december 5th, 2008, at 9:01 am. #.
Én “Igen?”-nel veszem fel a telefont, és a legrövidebb párbeszédem a családdal 3 másodpercig tartott. Rövid kérdésre a válasz az volt: “Nem.” ![]()
Idegennen is volt rekord 7 mp, úgy, hogy közben be is mutatkozott és kérdezett is, és normális választ is kapott
Valami nagyon nem Ok itt, Sándor; tegnap valamiért én is felhívtam ezt a számot, férfihang vette fel, bemutatkozott, és hozzátette: Tóthágas Könyvnagyker…
Persze, mert a csaj végül tényleg tótágast kapott, hogy mindenki őt zaklatja.
Betótágasolt
Ogre: nem kellene akor “hallo”-nak írni inkább?
Másrészt én az egyszerű “Szélesi”-t odarakom, akkor bunkó vagyok?
szs: ha csak csörög, de nincs kijelzés pláne bemutatkozom, mert nem tudhatom, ki van a túloldalt… bár az etikett - és Ogre - szerint akkor illene lszoknom az első bemutatkozásról
sheen: Nem kell leszokni, bajnak nem baj.
Szvsz, aki halló-val szól bele a telefonba, az bunkó. Egy “Jó napot kívánok”, vagy valami hasonló, szerintem, ami a XXI. sz.-ban elvárható. S igazad van, nem esik le a karikagyűrű annak az ujjáról, aki elrebegi a nevét a telefonba. Főleg, ha nem tudja, ki a hívó.
A magyar a hallo-t hallónak írja. Ilyen ez a nyelvtan. Az “akor”-t meg akkor-nak.
Posted by Ogre, on december 6th, 2008, at 3:12 pm. #.
Seen, érzékeny írói lelked ennyire megbántotta a néni? Te szegény! Majd ha ráérek sajnállak miatta picit. Én minden héten találkozom hasonlókkal. Dehát én biztos nem vagyok érzékeny írói lélekkel megáldva mint Te.
Láttalak és hallottalak már ennél sokkal jobban belemászni emberek önérzetébe téged. Vagy nem?
Sztem lapozhatnál ezen az illemtanórán…
Posted by Larsen, on december 6th, 2008, at 7:43 pm. #.
Larsen: nem mászott bele az önérzetembe… csak szimplán bunkó volt. Persze, mint néha én is. Meg mint most te.
Posted by sheenard, on december 6th, 2008, at 8:42 pm. #.
Reméljük, olvassa ezt a néni.
Posted by Chelloveck.sfblogs.net, on december 5th, 2008, at 7:54 am. #.