Sándornak köszönettel – Andrásnak viszont
Posted by sheenard on máj 7, 2009 in A hülyeség öl, Gondolatok, Megtörtént | 40 comments“Sándornak köszönettel” - ez áll az Ezüst félhold blues belső oldalain, és alatta a név: Gáspár András. Mellette a dátum: 2007. 06. 02. Számomra megtisztelő volt ezt a dedikálást átvenni, sőt, megtisztelő volt András kérésére felelős szerkesztőként lektorálni a könyvet, merthogy ő ragaszkodott hozzá, s győzte meg a kiadót a Fanyűvő étteremben, hogy én kellek. Nem tagadom, jól esett. Duplán is.
Valami azonban megváltozott, s gondolkodom, hogy hol. Mi vezette Andrást odáig, hogy ma este a Star Trek premierjén, a MOM park mozijának előterében lekapja az orromról a szemüvegemet, s három részre törje. Talán az, hogy én a Tuannak írok, ő meg a DeltaVisionnek? Hogy a Tuan perli őt mondván, hogy ugyanazokat a jogokat két külön helyre adta el? Más okot, mint hogy a tábor két oldalán állunk, nehezen tudok elképzelni, mivelhogy közel két éve nem találkoztunk, nem váltottunk szót, nem leveleztünk, s én bizony nem írtam róla semmit, amivel haragját kivívhattam volna.
Érdekes dolog ez, s én nem hittem benne, hogy a táborok megkavarhatják az embert. A filmpremieren a büfé felé tartva ezért is léptem András felé kinyújtott kézzel. Mert hogy kiadói perek ide vagy oda, az írók miért tartsanak haragot? A lojalitásnak ezt a fokát szerintem hülyeségnek vagy szervilitásnak hívják. Meg különben is, kicsi ez az ország és rövid az élet… Meg különben is, két éve még jóban voltunk, s így váltunk el.
András rövid úton küldött el a pitsába figyelemre sem méltatva kinyújtott jobbomat. El kellett volna mennem, a fene a makacs fejemet. Lelki szememmel a pillanat tört része alatt láttam magam a büfé felé fordulni, de mielőtt ez így lett volna, kiszaladt a számon a válasz: “te is elmész…”. A következő pillanatban már kereshettem a szemüvegem a földön. Darabokban.
Felfogtam. András nem akar kezet fogni velem, sőt, mi több, a méreg, ami benne van ennél többre is elég. (Nem tagadom, azért fel tudom húzni az embereket, de ritkán történik ez meg egy kinyújtott jobb kézzel.) Sebaj, az Ezüst félhold azért a helyén marad, a dedikálással benne. Azt hiszem azért, hogy egy illúzióval gazdagabb legyek ezek után is.
(A film, amit egy sorból néztünk végig – én sebtében összeragasztott szemüveggel -, egyébként nekem végül is bejött. Érdemes elmenni rá. De majd kiblogolom ezt is.)
GA mindig is képtelen volt nem vélt vagy valós táborok szerint mérni az embereket. Azért meglepő, hogy ilyen atrocitásokra ragadja magát. Az író és az ember, akiben az író él elképesztő távolságban állnak nála egymástól, és akkor roppant finom voltam.
hát, üdvözlégy a klubban,
Most egy régi barátom linkje vezetett ide, aki mellesleg “ellenséges” tábornak ír, vagymi, de ez nem változtatott közös dolgainkon.
Yoda szerint az igazság ugyanolyan törékeny, mint egy szemüveg, és -András a bőrén érzi már ezt- azt sem érdemes erőszakolgatni.
Remélem, egyszer a szemüveggel kapcsolatban is eljut erre a következtetésre.
Cels.
az ötszörös “áruló” (vagy hatszoros, tudjafene; csak a derű óráit számolom).
Ez elég illúzióromboló volt…
A Kiálts Farkast! az egyik legkedvencebb könyvem.
Csak olyan furcsa ez nekem, amikor ilyen dolgok történnek. Ne érts félre, sheen, de ez annyira nem racionális dolog. Ha ekkora indulat van valakiben, akkor csak megbántottad valamivel, talán tudtodon kívűl. Legalábbis az alapján, amit az emberi viselkedésről tudok…Ráadásul anyagi kárt is okozott neked.
A dolog humoros oldalát nézve, outsiderként elég vicces lehetett, ahogy két jelentős magyar sf író egymásnak esett…
Ilyeneket olvasva nekem is kinyílik a bicska a zsebemben…
nem is tudom, mi erre a helyzetre a legjobb szó. Szánalmas?
Hm, véleményem eddig is volt róla, így ismeretlenül is, ez most tovább árnyalódott. És akkor én is finoman fogalmaztam.
Ez simán pitiáner, primitív bunkóság, még akkor is, ha valamivel tényleg megbántottad.
Lévén én is szemüveges vagyok, ezért tudom, hogy nem olcsó mulatság megjavíttatni egy széttört okulárét, és én pl. enélkül nem is tudok élvezni egy filmet.
És igazából ez outsiderként sem vicces, kicsit sem – rengeteg olyan alkotót ismerek, akiket nagyra tartok, és akik haragban vannak más, általam kedvelt művészekkel, mégis ÚRIEMBERKÉNT kezelik a konfliktust.
Tudom, hogy hallgatnom illene, hisz magam is érintett vagyok a folyó jogi ügyekben. Igaz, nem vagyok sem vádló, sem vádlott, de még polgári per sem folyik ellenem. Viszont voltam dagadt Tuan jobbágy (szívesen összemérem magam az illetővel, akinek ez a szájából elhangzott), bérenc, mocskos tolvaj, meg minden egyéb, aminek csak Gáspár, Kornya és Molnár urak elhordhattak.
); egy másik idol.
Ezt már korábban is sajnáltam, hisz a legutolsó említettet leszámítva mindannyian idoljaim voltak, és az ő könyveik – ha nem is ezeken nőttem fel -, de korai ifjúságomat meghatározták. Másfelől viszont, ott volt a MU és York Ketchikan, előtte Monas apó (sosem tudom hogyan kell helyesen írni
Közben elkészült pár kötet, s lassan dolgoztam is mindannyiukkal, és megismertem az írók mögött álló embereket, és mondhatom, ez húzás nem lepett meg. S most is csupán csak azért ragadtam billentyűzetet, hogy leírjam: örülök Sándor, hogy eléggé meglepett téged ez a tett, és így nem reagáltál a dologra úgy, ahogy sztem sokan tettük volna.
Másfelől viszont, mivel tudom, hogy itt hatalmas “flémelés” várható, ezért csak annyit mondanék a tisztelt fröcsögőknek, hogy itt ne a kiadók közötti jogi ügyek, vagy a korábbi megszólalások alapján szóljanak hozzá, hanem gondolkodjanak egy kicsit. Gondolják végig, hogy a személyektől függetlenül van-e joga bárkinek is egy köszöntést úgy fogadni, hogy fizikai kárt okoz a másiknak.
Bízom benne, hogy Gáspár úr, ha bocsánatot nem is kér – hisz ez szíve joga -, de a tettéért vállaja a felelősséget, és ha már megesett a dolog legalább úriemberként fizet.
Tisztelettel,
Bayer Tibor
Hm, szintén szemüveges vagyok. A párom is az, a lányom is az. A két fiam is az lesz a nyáron.
Aki nem volt szemüveges, nem tudja, milyen érzés egyik pillanatról a másikra “megvakulni”, dioptriától függetlenül.
Nekem érthetetlen ez a fajtaviselkedés, még ha ős ellenségek volnátok, akkor is! Egy nyilvános helyen idegenek előtt vélt vagy valós sérelmeket nem szokás rendezni főleg nem így. Ja meg főleg nem egy írótoll, aki ugye már nem csak magának, hanem a rajongó táborának is tartozik némi felelősséggel. Igen én is szeretem a „Kiálts farkast” de ezek után nem tudom, hogyan vegyem le jó érzéssel a polcról. Remélem, mielőbb bocsánatot kér az „úr” ezért a viselkedésért, főleg ha valóban nincs neki igazán nyomós oka a történtekre. Ja, olvasom, az új könyved eddig nagyon tetszik, ha végeztem majd meg írom, a véleményem.
Harlan Ellison, kicsiben?
És mi volt a folytatása.
És be is indult válaszul a válasz-szekértáborozás: minek kellett az sfportalon ennek cikket szentelni?
És már be is indult a válasz-szekértáborozás: minek kellett ennek cikket szentelni az sfportalon?
hát ez szomorú.
zárójeles megjegyzés:
(sezlony: és főleg olyan cikket, ami nem is teljesen azonos a sheenard által itt leírtakkal…)
@sezlony: rendszeresen teszünk ki blogajánlókat az SFportalra. Mára ez jutott.
Pf…Éppen most olvasom az “Ezüst félhold blues” -t, mellé támasztva egy Sheenard kötet figyel a polcról. Ráadásul egy Star Trek rajongó is él bennem, talán ezért is tartom érthetetlennek ezt az esetet…egyszerű ember vagyok, nekem a sci-fi többek között a nyitott és értelmes gondolkodást is jelenti. Abba meg a konfliktuskezelés ilyen módja nem fér bele. Ha ez így megy, szegényebb leszek még néhány illúzióval. :/ Messze vagyunk még a Föderációtól…
Jó volt a felütés Sándor (mármint a blogbejegyzés eleje). Nekem is van egy könyvem Andrástól, amit dedikált:
“Tibornak új harcok előtt”
…lehet, hogy ő már azt is tudta, hogy nem ugyanazon lövészárokban leszünk?
egyébként az Ezüst félhold blues az én szívügyem és régi nagy kedvencem volt. Most már mindegy…
nálunk a táborban esténként tüzet rakunk középen (igen, tábortüzet, ha_ha_ha, na jó, nem humorizálok többet), körbeüljük, eszünk, iszunk, flesselünk, még akkor is, ha vannak résztvevők, akik esetleg nem kedvelnek más résztvevőket
talán ezért van az, hogy a mi közösségünk működik, az úgynevezett magyar fantasztikum íróberkei meg nem (ez utóbbi megjegyzésem csupán személyes tapasztalat, nem vitaindítónak szántam, tekintsetek rá úgy, mint hasonlatra)
Szerintem ennek ideje volt mar
Neha en is szeretnem ugyanezt megtenni 
Free GA!!!!
egyebkent meg Sandor, nem ertelek…tessek testorrel jarni a rendezvenyekre ezentul…tudod egy bizonyos pozicio utan mar ez kotelezo
mire varsz, hogy a DV felrobbantsa a trombit alattad ? 
GA megőrült. Ez lassan nyilvánvalóvá válik.. Egyszerűbb is lenne így lezárni a dolgokat még talán neki is, többet nem járatná le magát!
ismer valaki esetleg egy pszichiátert? Addig kellene amíg nem lesz közveszélyes.
Halál komolyan gondoltam.
Nos, a blogajánlónak én sem örültem, de már mindegy.
Vinitor: szerintem működik a magyar fantasztikum íróközössége is. Az Írószövetséges előadásokat többnyire sörözés követi, és mi is rakunk tábortüzet – most szombaton éppen a Kiscelli Parkban. Állandó helyünk a Trombitás, és ha vannak is viták, egy asztal mellett minden elrendezhető. Legalábbis én úgy hiszem.
Fene a szekértáborozásba… ám sajnos el kell ismerni, hogy az is van. És bizony most nem a sci-fi miatt, hanem egy fantasy világ mentén szakadt ketté a csoport
Brod: én úgy emlékszem, hogy Tibi esküvőjén kis híján megfulladtam, amikor a gégémet szorítottad… de ezt olyan baráti szeretettel tetted, hogy nem is haragszom rád
Kwindu: várom a véleményed, és bátran hegyibe!
creidiki: hát, outsiderként hallottam már hasonlókat, de nem volt vicces…
és nem “egymásnak”.
én konkrétan arra gondoltam, hogy ekkora piacon egy olyan dolgon összebalhézni, mint a magus jogok, mindennek mondható, csak éppen közösségi/kulturált szemléletnek nem
anno magus rajongó voltam, inkább olvasó, mint játékos, beszereztem minden kötetet, valamelyik tuan-osnál szakadt el végleg a cérna, pedig már előtte is gebaszosnak éreztem, hogy írás helyett csak a sz.rakodás megy
mert ha egy harry potter, vagy egy star trek kaliberű dologról van szó, ami világméretű, és hatalmas pénzek mozognak benn, akkor oké, legyen fontos a pénz meg a jogok
de magyarlandban a fantasztikus olvasótáboron belül is azok, akik magust fogyasztottak, kb egy légysz.r a falon, létszámot tekintve
akkor nekik inkább a kedvükben kéne járni új és minőségi cuccal, nem pedig maszatolni (főleg úgy, hogy tudtommal nincs író, aki főállásban a magus regényekből élne meg, magyarul nem kell annyira leadni a szintet, hogy évente 3 könyvet írjon, tehát kiadhatna a kezéből minőséget és értékeset is, de valamiért mégsem)
de persze ez az én egyéni véleményem
én nem ismerem GA-t,sőt, gyakorlatilag senkit sem az alkotógárdából, nem tudok róluk véleményt mondani
csak arról tudok véleményt alkotni, amit felém, átlag olvasó felé mutatnak, az pedig nem a legörömtelibb látvány (és most nagyon_nagyon kulturált voltam)
az írószövetséges sörözéshez/tábortüzezéshez meg gratulálok! az ilyesmi adja a közösség sava-borsát, ne hagyjátok elkallódni
A Kiálts farkast nekem is nagy élmény volt, basszus… Hm…, az idolok, ha oszlopok, dőlnek is. Morqun szenátornak igaza van: „Az ember nem tanul”. Kár, hogy igaza van…
sandor: rosszul emlexel – ami az akkori alkoholfogyasztasodat tekintve nem is csoda
valamiert viccesnek erezted hogy utlegelsz engem (“Olyan jo erzes!” – felkialtassal okollel utlegelted a vallamat, majd a hasamat 
) en meg finoman, ket ujjal felszolitottalak, hogy ezt ne tedd – igaz, hogy te ezt “torkon szurtal te g@ci” felkialtassal kommentaltad, majd miutan tovabb utlegeltel en erre a kulcscsontodat kezdtem el ket ujjal szurkodni, hogy fejezd abba. Erre megsertodtel, majd jott Agi, es tovabb italoztunk – majd ezek utan kozelharcba kerultel egy szek birtoklasaert Paul Witgennel, akit lerangattal a szekrol 
majd Mike Bara elol etted meg az utolso sutit 
en csodalom, hogy tulelted azt az estet, ami minden idok legjobb bulija volt 
Hozzateszem, hogy en is tulerzekeny voltam a sok szololetol, es persze egesz estet Dora venter tarsasagabn toltottem es nem volt inyemre hogy elotte utlegelsz 
a fojtogatos buli Tibinel volt valamelyik kertipartin, amikor a felmosoval kezdtel utlegelni
akkor csippentettem ossze a gegedet, aztan jott Agi es italoztunk 
Ja nem, nem Agi, Jun jott az uj orrszornyirojaval 
istenem de szep idok voltak 
Ja, már kezdtem megijedni, hogy én voltam…
Emlékeim szerint készült egy kép egy hajdani Szefantoron, amikor GA fejszét emel valakire. Miből lesz a cserebogár…
Vinitor: nem hagyjuk elkallódni
Éppen most daraboltam, tisztítottam meg négy nyulat a szombat délutáni bográcsozásra. Ha gondolod, csatlakozz, remek menü lesz, tejfölös nyúlpörkölt túrós-szalonnás puliszkával.
Brod: azért mentségem legyen, hogy Wittgennel széktánc volt, Mike tányérján zserbó, és az a legjobb süti a világon. Téged meg nevelni kell
Utnapisti: viccből Vásárhelyi Lajosra. Én készítettem a képet.
sezlony: pont azért mentem én is oda Andráshoz, amiért te most szóvá tetted a megjelenést az SFportalon. Hogy megmutassam, nem érdekelnek a szekértáborok, s az, hogy kiadók pereskednek. Hogy köszönjek, ezzel is jelezve, az írók nem kell utálják egymást… Anno, amikor az Írók-kiadók-olvasók napját szerveztük a Millenáris Fogadójában (talán 2006 januárjában?), a célunk az volt, hogy az egy olyan platform legyen, ahol összetalálkoznak és beszélgetnek az SF&F piac résztvevői. Nem titkoltan felnézek a Magyar Képregénykiadók Szövetségére, amely hatékonyan fogja össze a képregénykiadókat, és hatékonyan lobbizik azért a művészeti ágért. Jó lett volna azt elérni a sci-fiben. Azon a napon, a Millenárisban több mint negyven író jelent meg, ismerkedtek, beszéltek, kibékültek kiadókkal és egymással – elkezdődhetett valami. Nem volt sikeres a bevétel szempontjából, de sikeres volt más szempontból.
Jó érzés volt. Nekem is, mert nekem is volt “saram” emberekkel. Vagy nekik velem. Ma már mindegy.
A tegnapi nap nem volt jó érzés – és nem csak azért, mert törött szemüveggel nehéz feliratos filmet nézni.
Hogy ebből hír lett az SFportalon, az sem jó, beszéltem róla Junnal, de igaza van abban, hogy nem a hír a gáz, hanem a történtek. Ám ha hozzásegít ahhoz, hogy kicsit elgondolkodjunk afelett, amit és amiért teszünk, akkor lehet, hogy megérte. Próbáljunk így kijönni belőle.
Jut eszembe a Szefantorról (kicsit nosztalgiázom). Az Ezüst félhold blues első kiadása nálam volt, amikor András a Szegedi Fantasztikus Táborra lejött író-olvasó találkozót tartani (akkor még nem volt rövid neve a tábornak). A dedikáláskor remegő hangon adtam András kezébe a kötetet, amiért Kocsó Feri egy teljes évig cikizett. De utáltam akkor Ferit érte, hogy észrevette az elfogultságomat
felreteve a hujeskedest. En nem ertem, hogy minek nyalaztok ennyit..Sandornak ott helyben el kellett volna tornie GA orrat. Teljesen mindegy, hogy pohos gerincuertelmiseginek tartjatok magatokat es itt alszenteskedtek meg siratjatok a regi GA-t – ez mind csak a tehetetlen puha jellemetek korcs sirankozasa…ilyen nincs. Szemet szemert, fogat fogert, szemuveget szemuvegert vagy mi….ahogy az Iras is tanitja nekunk:
”
6. Szeresd az ellenségeidet és tegyél jót nekik, hogy még jobban gyűlölhessenek és kihasználhassanak – hát nem ez a filozófiája a spánielnek, amelyikbe ha belerúgnak, a hátára penderedik?
7. Gyűlöld teljes szívedből az ellenséged, és ha valaki arcul csap, ÜSD VISSZA!, verd szét, mert az önfenntartás a legmagasabb rendű törvény!
8. Aki odafordítja a másik orcáját, az gyáva kutya!
9. Csapásért csapást, gúnyért gúnyt, végzetért végzetet – kamatostul! Szemet szemért, fogat fogért, bizony, négyszeresen, százszorosan! Legyél valódi Iszonyat az ellenséged számára, és amikor majd eliszkol, elég tanulságos töprengnivalója lesz. Így fogadtathatod el magad az életben, és a lelked – a halhatatlan lelked – élni fog, nem valamiféle felfoghatatlan mennyországban, hanem azok elméjében és zsigereiben, akiknek elnyerted a tiszteletét.
” (A Sátán Könyve – A pokoli vádirat)
idol ha dől,
Brod: most nem kritizálom a fentidézett “vallást” (pedig máskor szívesen…) de mindeközben megfeledkezünk róla, hogy saját kis játszmáitól hosszabb / rövidebb távon ő maga szenved a legtöbbet. Saját empátia vagy empatikus /eü segítség híján nem is fog kimászni belőle. De egyre kevesebben vállalkoznak a megértésre vagy “mentésre” és jó okkal. Egyszer egy kolléga azt mondta, hogy András útját úgy kereszteheted a legtöbbször, ha a sajátodé egyenes.
Abban viszont egyetértünk, hogy a múltbeliek alapján eljöhet az idő hogy a most mellette “lövészárkolók” is egyszer kénytelenek lesznek az idolt magázni.
Krav magázni.
cels.
“Vinitor: nem hagyjuk elkallódni
Éppen most daraboltam, tisztítottam meg négy nyulat a szombat délutáni bográcsozásra. Ha gondolod, csatlakozz, remek menü lesz, tejfölös nyúlpörkölt túrós-szalonnás puliszkával.”
a nyúlpörkölt jól hangzik, a puliszkát nem szeretem
nagyon szépen köszönöm a meghívást, tök jól esik, de sajnos nem hiszem, hogy megmutatom magam nálatok 
majd talán egyszer
a héten fejeztem be és adtam le a két szakdolgozatomat, most hétvégén valószínüleg ki sem mozdulok a pecóból a barátnőm mellől (max sétálni), esetleg olvasok valamit, vagy ha már nagyon betűundorom támad, nyomok néhány óra cs-t
nektek viszont jó szórakozást!
ez a h.lye rendszer miért nevez még mindig atreidesnek, mikor már nem is azt a nicket használom? eh, most azonnal nyomok egy kis cs-t
na most meg eltűnt az előző kommentem
Vinitor: Nem tűnt el, csak megállt moderálás előtt.
Brod: agresszív kismalac vagy
Celsior: hm. Kár volt odamennem, tényleg
Csak nézek. Hihetetlen!
Sezlony pedig mindent elmondott a nyitókommentben, nincs mit hozzáfűzni.
///Egyébként ez most azt jelenti, hogy az elmaradhatatlan boxeren túl viperát is vinni kell az írótalálkozókra? Remélem, a nyúl nem valami titkos harcieszköz lesz! Ezeknél az állatneveknél sosem lehet tudni…
///
Mást is megihletett:
http://img136.imageshack.us/img136/9592/glasskiller.jpg
Wow, bele se gondoltam… Boxer, vipera, belezett nyúl… Végülis az Asterix-ben is lenyomnak egy halas bunyót…
Hm, mindenesetre reklámnak kitűnő volt. Most én is lekaptam a polcról (többek közt ezt nyertem a fabatkákkal az SF-napon) és belekezdtem. Ha ő mást nem is nyert, de sok döbbent olvasót igen.
@Locust: ez megalol. Töltsd már fel az SFport.net-re is, pls.
Sajnálom, hogy már itt tart az ügy. Az illetékes fórumon (SFportal) közzétettem a véleményemet.
A karikatúra imádnivaló volt! Főleg a Ne kiálts Farkast!