Kerekasztal az elektronikus könyvkiadásról
Posted by sheenard on feb 26, 2010 in Beszélgetések, Gondolatok, Könyvek | 33 commentsSzerda este hatkor az Írószövetségben jórészt ismeretlen arcok gyűltek össze, hogy az elektronikus könyvkiadásról szóló kerekasztalbeszélgetést meghallgassák, illetve hozzáfűzzék véleményüket. Hárman ültünk kint az asztalnál: Nagy Lajos “bölcsész informatikus”, dr. Szesztai-Szép Eszter az Artisjustól, és jómagam. Lajos indított, moderátori felvezetője negyven percével szilárd alapot adott a témának.
A két és fél órás beszélgetés olyannyira szerteágazó volt, hogy kemény lenne most mindent összeszedni. Túllépek az elektronikus könyvkiadás kultúrtörténeti hátterén és a hazai kalózkodás (betyárkodás) pszichés hátterén, és most csak azt emelem ki, ami – szerintem – előttünk áll.
Az elektronikus könyvkiadás megnyugtató elterjedéséhez három dolog kell: 1.) az olcsó és jó technológiai háttér; 2.) a megfelelő jogi szabályozás; 3.) és azok a gazdasági modellek, amelyek az e-könyvek terjesztését nyereségessé teszik.
Az első ponthoz már közelítünk: a jelenlevők el is vitatkoztak azon, hogy idén és jövőre mekkora is lesz az e-book eladás robbanásszerű fejlődése. A robbanásban egyetértettek, csak a mennyiségben nem. A harmadik pontra kezdenek kialakulni különféle elképzelések (a fizetési módok, a lopás megakadályozása, a papíralapú könyvkiadással közös modellek… stb.), a második pont viszont közelében sincs semmiféle kidolgozottságnak.
Nem véletlen: az Artisjus nem igazán törődik az irodalommal, a zenei életben ezerszer nagyobb pénzek vannak, nekik a könyvkiadás jelentéktelen szelet csupán. Lajos említette a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) megalakulását, ám a Miszje eddig csak a közkönyvtári kölcsönzés díjából bírt lecsippenteni valamit. Ennyi… Láthatólag a magyar könyvkiadás még évtizedekig nem jön rá az e-bookban rejlő lehetőségekre, így marad a Posta, a mobilszolgáltatók, meg majd a textilgyárosok… A technológiai újítások régebben onnan indultak el… (Ez irónia volt.)
Szóval jogi téren van a legtöbb probléma: úgymint szerzők, műfordítók, kiadók részéről is rendezni kellene új dolgainkat (például, hogy az adathordozókból befizetett adóból nagyobb résznek kellene már visszajutnia a könyves iparágba), meg persze a kalózkodás bűntetésében a Btk-nak is változnia kellene.
Érdekes este volt, ami azon is látszódott, hogy sokan kibírták végig. Talán érdemes lenne részleteiben, több konkrétummal is megvitatni a témát megint – mondjuk könyvkiadókkal a színpadon.
Jut eszembe. A T-Mobile nemrég meghirdetetett egy akciót, hogy akinek van valami T betűs előfizetése, az vehet tőlünk részletre ebook-olvasót. Amikor vadonatúj volt az akció, még csak írogattak róla, de akkor is inkább a készüléket boncolgatták. Érdemes lett volna erről is beszélgetni, igaz, hogy akkor talán zárásig sem jutunk a Trombitásba.
A 6. szóból egy “et” törlendő. A második sor első szavából egy “n”. Ugyanitt korrektori állásra jelentkezőket várunk.
Miről beszélsz? Nálam a második sor első szavából, ha kiveszem az “n” betűt, akkor “köyvkiadásról” lesz.
Nálad lehet, de én az én hozzászólásomról beszéltem.
Persze most hogy belegondolok, ez is felbontásfüggő, mindenesetre nekem nincs eladó olvasóm.
Érdekes lehetett, szívesen elmentem volna, de nem értem rá. Lehet, hogy jobb is, mert bilincsben vittek volna el…
Ez a jogi része izgalmas dolog. Nekem rengeteg e-bookom van. Egyért sem fizettem. Bedigitalizált, berekognitázott könyveket kaptam Wördben, ezerszám, ismeretlen személyektől vagy netről, és magamnak csináltam belőle .lit fájlt. Ezért mennyit kaphatok vajon!
Fura jelenség ugyanez a másik oldalról is, mert pl. Az Élet, a Világmindenség meg Minden iszonyú szerkesztetlen formában jelent meg az Új Vénusznál. A nyomdahibák és a fordítási bakik nagy része korrigálásra került a második, majd harmadik kiadásoknál, ám a neten a legelsőnek a pdf-verziója kering, mindenki számára ingyen elérhetően, (a Gús többi részével együtt), ami ráaásul csökkenti az igényt egy majdani negyedik kiadásra, pedig Adams elég jó “fejőstehenem” volt nekem, százezer forintoktól “esem el” emiatt, ami ráadásul ajándék pénz lenne nekem…
Chelloveck: isten ments, hogy ezért bárkit is elvigyen a fekete autó.
Voltam egyszer egy számítógépes bűnözéssel kapcsolatos konferencián, ami persze a jelenlévő jogkezelő szervezetek képviselőinek köszönhetően hipp-hopp szerzői jogos konferenciává vált. Jogászok, jogkezelők szépen elvitázgattak, hogy így a letöltők, úgy a letöltők, mialatt a meghívott informatika szakértő elmélázó mosollyal hallgatott egy darabig, aztán a végén hozzátette, hogy azt azért jobb, ha tudjuk, mennyien töltenek le (és fel) nagyságrendileg minden pillanatban…
Mondott néhány ötletet, miként lehetne a szerzők javára fordítani a mostani kész helyzetet (reklámként felfogni a letöltést pl.), az semmiképpen nem megoldás, hogy megpróbálnak utána menni a letöltőknek. Az ugyanis lehetetlen.
Az e-book olvasók forradalmasíthatják a könyvkiadást, kihagyhatók lesznek a terjesztők, azonban ha egyik percben letölthetővé válik egy könyv a kiadó honlapján – nyilván pénzért, a következő pillanatban már fent lesz ingyen is, ugyanolyan minőségben. A papír alapú könyv szép lassan kuriózummá, kivételes ajándékká válhat…
Sajnos vagy nem sajnos a letöltéseket lehetetlenség megakadályozni, és ha így van (márpedig így van), akkor nem a joghoz kellene görcsösen idomítani a felhasználókat (láthatólag nem megy), hanem a változásokat követnie (más megoldásokkal előjönni) a jognak.
Ez sokak szemében, főleg alkotásból élő emberek számára vérlázítónak tűnhet, és jól eljogászkodhatunk ezeken, de abba is bele kell gondolni, hogy a világ jelentős része még csak alá sem írta a szerzői jogi egyezményeket (tudtommal Kína sem…). Azt pedig öcsém mesélte, hogy Szíriában betévedtek egy CD boltba (!!!!), ahol az ÖSSZES másolt volt, és mikor megkérdezte, hogy eredeti nincs?, az eladó csóka vigyorogva, hadonászva azt mondta:
- Oridzsinnal, orridzsinnal koppi!
“A papír alapú könyv szép lassan kuriózummá, kivételes ajándékká válhat…”
Jóval ritkábban engedhetek meg egy-egy könyvet magamnak mostanában, mint pl. tíz éve. Ez azért valahol szomorú…
Sajnos áránál fogva már most is az
Úgy tűnik, a könyvkiadók addig fognak totojázni, míg ugyanúgy járnak, mint a lemezkiadók. Csak éppen itt nem lehet a kieső bevételeket koncertezéssel és merchandizinggal pótolni.
Jud: most a letöltések száma még alacsony, tényleg fel lehet fogni reklámként – akinek teszik a könyv, megvehetii papíron is. Ám amikor a könyv már csak e-bookban jelenik meg, és a kiadó oldaláról lesz letölthető minimális pénzért, nos, ha akkor teszi valaki fel ingyen a kiadó által lektorált, korrektúrázott, tördelt változatot – az kőkeményen lopás. Arra már nem lehet azt mondani, hogy jó lesz reklámnak.
Te azt mondod, a jog ne akarjon a tolvajokra lecsapni, találjunk valami más megoldást, mert az emberek (felhasználók) úgyis lopni fognak.
Hm. Érdekes gondolat.
Az e-book formátumban kiadott könyv ellopása a szerzői jog megsértése, és a kiadó vagyoni jogának megsértése. Mindkettő bűncselekmény – külön-külön is. Nem kiskapukat kell keresni, hanem büntetni kell itt is, mint máshol, áruházi lopás, betöréses lopás vagy egyéb esetekben.
Ezzel együtt például én nem támogatom a különféle korlátozások beépítését az e-bookba. Azt viszont igen, hogy ha bizonyíthatóan letöltötte valaki és ingyen felrakta a netre, akkor úgy kezeljék, mint bármely más tolvajt…
A végén megismétlem: ma még nagyon nem tartunk ott, hogy az e-book, mint egyedülálló kiadvány jelenejen meg, papíralakú háttér nélkül. De mire oda eljutunk, addigra tisztázni kellene sok dolgot. Többek között a szerzői-kiadói jogokat és a megsértésük esetében kiróható bűntetések mértékét.
Szerintem egy lehetséges (rész)megoldás lehetne, ha maradna a DRM, de egy ebook licence nem egy, hanem mondjuk három készülékre szólna, amelyeken azokat aktiválni kéne. Ha pedig lecseréli a kütyüt a tulajdonos, a telefonos ügyfélszolgálattal meg lehetne beszélni a dolgot, és persze a régi eszközről le kéne szedni a könyvet.
Azt is érdemes lenne megfontolni, hogy a szerzői vagy kiadói engedély nélkül elkészült, de jó minőségű ebookokat hogyan lehetne legalizálni, például bizonyos összeg eljuttatásával a jogok tulajdonosainak. Erre Dworkyll is utalt a beszélgetés során. kár lenne veszendőbe menni mindazt az értéket, ami – bár illegálisan – de már elkészült.
Na-na-na. Egyet ne felejtsetek el: az ilyenfajta lopáshoz csak akkor folyamodik az ember, ha megéri neki a fáradság.
A jelenlegi (hosszantartó) körülményekhez viszonyított irreálisan magas árak mellett: megéri.
A film, játék és zene ipar mind visítozik, hogy jaj-jaj, ahelyett hogy a magasan képzett szarértőik reagálnának végre a társadalmi változásokra, és stratégiát váltanának. Ugye, Artisjuss?
Amíg a jogi oldalon kizárólag a pénzről van szó, addig a tolvaj oldalon is arról lesz szó.
Ha majd azon kell elgondolkodnia a kódtörőnek-beszkennelőnek, hogy pár ojró nyereségért energiákat fektessen a lopásba; a letöltőnek, hogy pár ojróért drágábban jogvédett minőséggel és extrákkal ellátott példány birtokosa legyen, drasztikusan csökkeni fognak az ilyen esetek. Eltűnni persze soha sem fognak, de már nem lesz romboló mértékű a kiadói oldalon.
Ja és Sheenard: könyveid illegálisan lemásolt, digitális változataiból tízezer forintot jóval meghaladó érték van a gépemen.
Ne haragudj, de ennyi pénzt még a ruháztatásomra sem tudok költeni egy fél évben, nem hogy könyvre.
Tehát mások továbbra is ellopják, mert hasznuk van belőle, én meg továbbra is letöltöm, mert igényem van rá.
Rengeteg ilyen cikket elolvastam, és azt a végkövetkeztetést kell levonnom, hogy CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a jogászokkal támogatott oldal ragaszkodik a jelenlegi (számukra is kilátástalan) helyzethez.
“Te azt mondod, a jog ne akarjon a tolvajokra lecsapni, találjunk valami más megoldást, mert az emberek (felhasználók) úgyis lopni fognak.”
Valahogy sejtettem, hogy lesz, aki ezt olvassa ki belőle, pedig nem ezt mondtam, hanem azt, hogy mivel nincs meg a technikai feltétele a felhasználók ellenőrzésének, LEHETETLEN megakadályozni a le- és feltöltéseket.
Előszeretettel hasonlítják a szoftver és szerzői jogi károkozó tevékenységeket a betöréses lopásokhoz, mondván mindkét esetben vagyoni kár keletkezett, és a polgári, büntetőjogi felelősséget is könnyedén összemossák, de ez nem ilyen egyszerű.
Példának okáért a letöltés nem büntetendő cselekmény, és magáncélra a szerző engedélye nélkül is lemásolhatom a művét. Nem ez üldözendő, hanem az, ha a másolatokkal nyerészkedni akarok.
A feltöltés (megosztás) valahol a kettő között van, mert a feltöltő maga nem (feltétlenül) jut nyereséghez, tehát ha én ingyen megosztok valamit, az meghatározhatatlan mértékű veszteségként fog jelentkezni a kiadónál, de én magam nem jutok nyereséghez. A veszteség meghatározhatatlan, mert nem tudom megmondani, mekkora az az összeg, amihez az engedély nélküli megosztás nélkül jutott volna a jogtulajdonos. Az ingyenes feltöltővel szemben a bolti tolvaj közvetlenül valódi nyereséghez jut. Nem tudom, érthető-e a példa, hogy miért nem érdemes párhuzamot vonni szerzői jogot és más, “hagyományos” vagyoni jogot sértő cselekmények között.
A felhasználás, többszörözés, terjesztés joga a jogtulajdonost illeti, és ha valaki ingyen terjeszti (netre feltölti), azzal ő maga nem törekszik anyagi haszonszerzésre, a cselekménye – így fogalmaz a büntetőjog – máris nem tényállásszerű. Azt pedig megnézem, miként indítanak valaki ellen polgári jogi keresetet, hála az internet anonimitásának.
A feltöltők ugyanúgy utolérhetetlenek, mint a letöltők, ráadásul minden pillanatban kb. emberek milliói teszik ezt az egész földkerekségen.
Még ha egyszerűbb esetet is veszünk, ki bizonyítja be, hogy a gépemen lévő mp3 nem legális forrásból van? Ki bizonyítja be, hogy a másolt cd nem egy eredeti biztonsági másolata? Ki bizonyítja be, hogy a nicknév mögött rejtőző személy volt a tényleges feltöltő?
Ezek fényében pedig finoman szólva nevetséges ez a “tűzzel-vassal a felhasználók ellen” hozzáállás, mert a jogvédők egyszerűen nem győzhetnek.
Még azokat is nehéz megfogni, akik a vásárban nagyüzemben árusítják a kézzelfogható, cd-re, dvd-re kiírt másolatokat…
Valószínűnek tartom, hogy a jövőben az üres adathordozóra telepített jogdíjhoz hasonlóan a szerzői jogvédők kiharcolják (ha már most nem így van, nem tudom), hogy az internetszolgáltatók fizessenek valamekkora összeget (amit azok majd ráterhelnek a végfelhasználókra), mondván, az előfizető valószínűleg letöltésre is használni fogja az internetet.
Nem vagyok informatikai szakember, a megfelelő embereknek nyilván lesznek (vannak) ötleteik, de azt senki ne várja, hogyha fent lesz a neten egy ingyen verzió, akkor bárki is a pénzeset választja (főleg, ha a bolti ár sokszorosan meghaladja azt a lélektani határt, amit még felhasználó hajlandó lenne a termékért fizetni).
Szóval ez a kérdés sokkal bonyolultabb, mint hogy “zsebjogászkodjunk”, és élből elvessünk minden, a jelenlegitől eltérő megoldást, mert ami most van, szemmel láthatólag nem működik.
Tiszta sor
Egy nyelvet beszélünk két akcentussal 
A jelenlegi helyzet valóban nem jó. De pont ezért, keményebb fellépésre van szükség, nem harmadik utas megoldásokra, amik nem léteznek.
Most, pár évig még ellébecolgathatunk ilyen jogi szabályozás mellett, de amikor már a kiadó csak e-bookban ad ki könyvet, akkor már nem. Szerintem nem kell méregetni a tényállás kimondásához, hogy az illegális feltöltő a feltöltéssel mekkora kárt okozott, mert ha a tolvaj kikapja a táskát a kezedből az utcán, ha csak egy zacskó papírzsebkendő van benne, épp úgy tolvaj, mint ha örszázezer forintot tartottál a táskádban. Nyilván ezzel együtt sokan védekezhetnek a lopásnál azzal, hogy nem is volt kár (mert nem mérhető), ilyenkor jöhet, hogy először ejnye-bejnye, másodszor meg leülöd azt a két hónapot… Harmadjára meg azt a két évet…
A jognak meg kell találnia a lehetőségeket… És ezt megint nem a felhasználók elleni véresszájúsággal mondom, mert ismétlem: ellene vagyok minden biztonsági korlátozásnak. Hülyeség, úgyis feltörik őket, és az előadáson is elhangzott: azokat bűnteted vele, akik jogszerűen használják az e-bookot, szóval, akik a kiadótól készpénzért letöltötték.
De: ha nincs meg a megfelelő gazdasági modell mellett a jogi szabályozás, akkor pár év múlva azt vesszük észre, hogy nem lesz könyv a piacon, illetve szerkesztetlenül szar könyvek jelennek meg. Az irodalom (benne az sf) meg még nagyobb állami dotációra (ne adj isten, befolyásolással együtt) szorul, vagy célzott mecenatúrára, aztán kereshetjük a jó kis regényeket a neten, mert lószart nem fogunk találni.
Az írókat-szerkesztőket nem tudod koncerttúrnéra küldeni, mint a zenészeket, hogy az illegális letöltések miatt kieső bevételeit valahogy pótold…
Vagy ha el is megyünk, ha én énekelni kezdek, sokan ki fognak menekülni a teremből
“Az írókat-szerkesztőket nem tudod koncerttúrnéra küldeni, mint a zenészeket, hogy az illegális letöltések miatt kieső bevételeit valahogy pótold…”
Igen, ez a baj, és a rádióban sem játsszák a novelláikat, amikből az igazi bevétel származik.
Valószínűleg érdekvédelmi szervezetet kellene létrehozni, ami csak és kizárólag a könyvkiadásban lévők közös jogkezelője lenne, és amelyik már most elkezdene megoldást keresni az e-bookokra.
Az érdekelne, Sándor, hogy szerinted mi a különbség aközött, amikor te letöltöd a 24 legfrissebb epizódját a netről, meg aközött, amikor Szabó Benő ifjú vásárosnaményi scifirajongó letölti a Beavatás szertartását.
Ne érts félre, én is nagyon szeretném, ha lenne különbség, de egyáltalán nem triviális szerintem, hogy mi az. Azt aligha hozhatjuk fel, hogy há mer Jack Bauer mellényzsebében több a zsozsó.
Há, többek között az, hogy máshogy nem láthatnám Jack Bauer nyolcadik napját, mert mire Magyarországra ér, már el is felejtettem, mi volt az előzményekben. :)
És akkor vannak sorozatok, amiket sehogy nem láthatnék máshogy.
Komolyabban: ha elgondolkodsz, te is rájössz mi a különbség (előnyök és hátrányok), persze, ha nem csak kötözködni akartál
Én a törvényi szabályozást addigra várnám, amikorra már csak (kiemelés szándékos!) e-bookban jelennek meg könyvek. Jelen pillanatban az illegális fel és letöltés ténylegesen inkább marketing.
Egyébirán Bauert is sugározzák, a letöltések másodlagosak abban az esetben is.
Nem, sajnos tényleg nem látom, mi a különbség, és mivel kikerülted a választ, úgy sejtem, sajnos te se.
Esküszöm, hogy nem kötözködni akarok, ez nyilván nekem is fontos kérdés.
És én is letöltöm a 24-et, és én se töltök le könyvet.
Egyfajta megoldás:
http://index.hu/tech/2010/03/01/befellegzett_a_nyilt_wifinek_nagy-britanniaban/
Na ez aztán tényleg megoldás! Arról nem beszélve, hogy terjeszteni net nélkül is lehet, ráadásul egy csomó vétlen felhasználót is büntet. Szúnyogirtás atombombával?
“És akkor vannak sorozatok, amiket sehogy nem láthatnék máshogy.”
Ha hű akarnál lenni azokhoz az elvekhez, amiket hangoztatsz, akkor megvárnád, amíg kijönnek DVD-n, és megrendelnéd. Általában van rá teljesen legális lehetőség, hogy megszerezd azokat a sorozatokat, amiket itthon nem sugároznak. Minden más kettős mérce és kifogás.
Persze…
Szélesi Sándor vagyok, sorozatfüggő.
Jó lenne kivárni, hogy 2012-ben megjelenik DVD-n a 24 nyolcadik évada. Vagy hogy 2019-ben kijön az Euréka című sorozat első évada. Illetve a következő életemben már szabadon letölthető a John Doe sorozat első évada. Feltehetően ezt az egy évados sorozatot itthon sosem lehetne látni – én meg vagyok olyan hülye, hogy németet kezdtem tanulni gyerekkoromban és már azt is elfelejtettem, nem rendelhetek angol nyelvű DVD-t, illetve rendelhetek, oszt nézhetek, mint Zsuzsi a moziban (bocsánat a Zsuzsiktól)…
Tapsi: …nem elveket hangoztatok
Gazdasági modellt és jogi hátteret sürgetek 2015-re, amikor már csak (sokszor le kell még ezt a k*rva “csak”-ot írnom, úgy érzem) e-book formátumban jelennek meg könyvek papírháttér nélkül. Hogy ez miért fontos? Leírtam fentebb kétszer is, olvass vissza.
Gergő: a különbség (látom, ezt a választ sem úszom meg) nem csupán technikai a filmek és a könyvek között, hanem erőteljesen gazdasági is, sőt, időbeli… A filmek finanszírozása több lábon áll: a megrendelő tévécsatorna, a reklámok, néha banki kedvezmény és megannyi kiskapu. Olcsóbb, ha Kubában forog, nem Miamiban… és megannyi más. Például tudsz játszani a gazdasági háttérrel. Az én könyvem nem olcsóbb, ha Kubában írom meg… A filmek vetítésénél a csatorna nézettséget mér, és utána lehet letölteni. A Foxon (pl.) megnézni ingyenes, letölteni ingyenes. A könyvet letöltik előbb, aztán legfeljebb nem veszik meg. Letölteni ingyenes, a könyv pénzbe kerül. A filmek piaca világpiac, a magyar könyveké… izé… khm… ki az, aki kitalálja?
Tovább is van, mondjam még?
Ezért mondtam, Gergő, ha gondolkodsz, rájöhettél volna
Nem hinném, hogy reális félelem, hogy mindössze 5 év alatt a szórakoztató irodalomban annyira megváltoznának az olvasási szokások, hogy Magyarországon jellemző lenne a csak e-book formátumban megjelenő novelláskötet / regény. Szakkönyvek esetleg. De a papírkönyv szerintem még jó ideig nem fog eltűnni, praktikus és szentimentális okokból sem – legfeljebb arányaiban kevesebb fogy belőle.
A másik az, hogy sokszor legalább annyira a szolgáltatásért fizetnek az e-book vásárlók, mint a könyvért magáért, a legtöbbször én azt az érvet olvastam a Kindle tulajdonosoktól, hogy “bárhol megvehetek egy könyvet, ha eszembe jut, nem kell elmennem érte, nem kell várnom rá”, szóval egyáltalán nem törvényszerű, hogy csak azért, mert meg lehet találni valamit ingyenesen is, az emberek nem fognak fizetni érte, ha nekik úgy lényegesen egyszerűbb és kényelmesebb.
Tudom, hogy Amerika nagyon más társadalom, nagyon más piac, de mivel ott már elkezdődött az e-book robbanás, érdemes lenne az ottani tendenciákat, problémákat, stratégiákat is nézni (pl. hogy kiadótól függően nem csak egyes könyveket lehet megvenni, de lehet előfizetőként havi fix összegért megadott könyvek közül válogatni, stb.).
Tapsi: igaz, a 2015 erőteljesen pozitív cél volt részemről. Az este folyamán Lajos 50 évet mondott… Ennél szerintem kevesebb lesz, talán 20-25 év. De 2015-re a modell felállhat – megint csak igaz, hogy bizonyos témákban.
A másik viszont: Amerikában nem a társadalmi vagy a piaci tulajdonságok számítanak.
Hanem a nyelv. Sajnos méretében veri a 15 milliós magyarságot, amiből 5 millióhoz még nehéz is eljuttatni a könyveket
És ez bizony akkora különbség, ami megakadályoz minden hasonlatosságot a piaci modellek között.
Ez így nyilván erős túlzás, és tanulni attól függetlenül lehetne belőle. Sokat. De ehhez talán egy bölcsész-informatikus, egy író és egy Artisjus képviselő mellett (vagy helyett) kéne valaki, aki a nemzetközi és hazai könyvkiadás gazdasági oldalának legalább az alapjait átlátja. Tudtommal két piac eltérő mérete nem zárja ki a hasonlatosság szikráját is, nem arra int, hogy akkor már törődni sem érdemes vele, hanem hogy nagyon alaposan fontoljuk meg, mit és hogyan lehet egyikből átültetni a másikba.
Az e-book pedig pont egy olyan holmi, amit mind a 15 millió magyarhoz nagyjából egyformán könnyen el lehet juttatni, szóval itt épphogy örülni kéne, hogy a potenciális piac a másfélszeresére nő.
Örülünk az e-booknak, ebben nincs hiba, azért reméltem, ez lejön féltucatnyiszor a blogból… De 15 millió és 1,5 milliárd között van különbség. Picinyke.
A szikrának is örülhetnénk, ha körülöttünk nem égne a ház.
ez gyönyörű, sándor, és értem is, és ha egymás között beszélgetünk, ez a különbség, nem vagyok hülye – de én erősen kétlem, hogy bármilyen jogszabályba bele lehet fogalmazni, hogy azt szabad letölteni, ami olcsóbb, ha kubában készül el, és amit hajlandó szponzorálni az erste bank
szóval ezek lehetnek erkölcsi különbségek, de hogy jogiak?
Én nem kértem külön elbírálást
Én nem szeretem, az e-bookokat idegenkedem, a képernyő előtti olvasástól nem bírja a szemem. Néha leszedek, vagy ha kapok, e-bookot bele olvasok, és ha tetszik meg veszem. Egyébként magyar szerzők könyvét meg nem is vagyok hajlandó ilyen formátumban olvasni ez nálam elvi kérdés. Inkább nem olvasom az adott könyvet, amíg nem tudom meg venni. Viszont meg értem, ha valaki egy-egy már be nem szerezhető könyvet letölt így senkit nem ért kár. Amúgy meg csak az itt is már fölvetett dolog lehet a megoldás még pedig az elektronikus terjesztés. Hogy milyen formában kellene meg oldani az legyen a szakemberek dolga.
Véletlenül jártam erre, de olvastam a hozzászólásaitokat, és jót mutattam!
Nem igaz, hogy nem érzitek a “vég” közeledtét? Hogy miért mondom?
Az e-book olvasók jóval kényelmesebbek és jobbak a papírkönyvnél, hiába rinyáltok ezen! Annyi évetek van még, amíg ezek az olvasók lemennek 20 ezer alá (kb. 2-3).
DRM-ról meg regisztrációról és más ilyenekről beszéltek az e-book eladásánál, szal röhej, mert már a MEK-en kívül vagy 10 ezer magyar e-book van kint így-úgy a neten. Némely torrentoldalon egyszerre lelehet tölteni 4-6 ezret is. Be kell érnetek a jövőben annyi vásárlóval, mint kik még nem fogják ismerni az e-bookot és papír alapú könyvet vesznek.
Csak annyi történt, hogy most ért el benneteket az a tényező, ami a zene CD-ket, filmeket és programokat elérte! Ott is küzdöttek pár éve, de nézzétek meg mennyi mp3 lejátszó, divix lejátszó van forgalomban. Ma már nem kell úthengerrel tapostatni a jogvédőknek a másolt kazettákat meg CD-ket!
KB. egy óra alatt belehet egy átlagos könyvet vinni a szkennerbe, vagy 2 óra alatt egy OCR-el beolvastatod, majd javítod, és kész van az e-book. Ti meg akartok majd párszáz forintért egy DRM-es epubot küldeni (amit se másolni nem tudok, se javíttani benne, vagy átformázni). Kinek kell az? Ha zenei CD, filmet vagy progit megveszel legálisan, még van olyan illuziód, hogy kapsz egy gyári CD-et, eredeti borítót, proginál updete-lehetőséget. Az e-booknál még azt sem…
Kivédeni sem tudjátok, hisz már egyszerű e-mailben is cserélnek gazdát e-bookok, levlistákat küldöznek egymásnak az állományról. És már a szoci rendszer vége felé se volt divat felnyitni a magánleveleket. Csak nem gondoljátok, hogy ilyen törvény rá tudtok erőltetni bármilyen kormányra? Úgyhogy mit akartok…?
Ahogy Seenard megmagyarázza itt a 24 óra letöltését, ugyanúgy megmagyarázza magának egy e-book letöltését a sima mezei felhasználó (nincs pénze, kereste, de nem kapta meg, Matyi Dezső vagy ki milliárdos, szal van indok bőven…).
Kisebb lesz a fazék, ennyi történt, tarthattok itt sajtótájékoztatókat, beszélhettek a lelkére bárkinek ez így van. Egyre alakulnak az e-book-os fórumok, rendszerint egy Eu-n kívüli szerveren. Ezeken már egymásnak gyártva, könyvtárból kihordva, a tagok egymásnak nyomják a könyveket. Csak arra a sorsra juttok, mint a zene vagy film iparág. Ha nem a könyvpiacból élnétek v.szeg ti is ott lennétek, mint ahogy más irányban már nem vagytok ilyen érzékenyek. Szal gondoljátok, meg van még 3-4 “jó” évetek, aztán összébb kell húznotok a nadrágszíjat…
Ja, megnéztem Sheenardnak különböző fórumokon -bár én nem vagyok fantasy rajongó- már most is 18 könyve -az én számolásomban- ingyen letölthető. Kérdés, hogy mit tud ezek után DRM-el vagy regisztrációval pénzért eladni.
Hozzátéve, hogy nem vagyok különösebben sem az írók, sem a kiadók ellen, hiszen magam is könyvbarát vagyok, de amit leírtam, a szomorú valóság….
Schen: kisebb lesz a fazék? Hm. Ha az történik, amit előrevetítesz, akkor bizony szarabbak lesznek a megjelenő könyvek, mert kihal a profi író, mint olyan. Marad a tinédzser amatőr, meg a munkás amatőr. A kiadók bezárnak üzleti modell híján – mert ugye az énekesekhez hasonlóan az író nem tölt meg egy nagycsarnokot, ha fellép… Püff neki, lehet örülni… Kisebb lesz a fazék…
Egyébiránt én nem hiszem, hogy sokáig törvényi szabályozás nélkül maradnak a dolgok, úgy hogy remélem, lesz megoldás a kérdéskörben…
Én csak a várható fejleményeket mondtam el, ami nagyon sötét, de így van.
Itt nem segít, ha egy felől lelkileg akartok hatni a letöltőkre (éhen hal a szerző, kiadó, nyomdász, stb…), másrészről össze mossátok tényleges bűncselekményekkel. Ezt mindenfelé hallani: ha letöltesz egy könyvet, az olyan, mintha a boltban lopsz egy szál párizsit. Miért nem könyvesboltban papír alapú könyvet? A letöltés nem egyenlő a vásárlás kihagyásával, tíz letöltőből talán csak egy venné meg a könyvet, a többi csak “elrakja”.
Ugyanez más megközelítésben: ha én a papír alapú könyvemet kölcsönadom valakinek, már az sem veszi meg, de kölcsön adhatom még 10 másiknak is, és azok sem. De a vásárolt e-book-al még ez is nehezen megtehető. Ha beszkennelem a könyvet és mondjuk djvuban adom kölcsön, az se sokkal nagyobb bűn. Azt előbb be kellene bizonyítani, hogy akinek odaadtam, az egyáltalán megvette volna-e, ellenben egy tényleges bolti lopással… Ráadásul, nem vezérelt haszonszerzés…
Elmondom: egyik érv sem hat egy letöltőre, aki ingyen jut hozzá a könyvhöz és rátölti az e-book readerére, legfeljebb azt reméli, hogy más azért megveszi és kijön a sorozat következő könyve is…
Kihal a profi író? Ez sem hat különösebben arra, aki ingyen jut a könyvhoz. Tkp. nem is érdekli, de nem is muszáj egy szerzőnek 3-400 regény kiadnia, ütemterv szerint. De azt sem hiszem, hogy a nyomtatott könyvek közt ne lennének silány minőségűek… nyugodj meg, én sem szeretném a könyvszakma végét, csak már régóta figyelem a folyamatokat. A 90-es évek második felétől eltelt tíz évben csak kis csoportok eszkábáltak papírkönyvből e-book-ot, amit nehézkesen, számítógépen olvastak, de az utóbbi egy-két évben a folyamat felgyorsult. A csúcspont vagy két év múlva várható, mikor az e-book olvasok ára elérhető lesz bárkinek (4-5 papírkönyv árával lesz egyenlő), s akár az mp3 v. divx-es lejátszóknál a kereslet teljesen áttör mindent határt. Az OCR-felismerők már egyre többet tudnak, direkte könyvszkennereket árulnak, s egy órai munkával és ocr-ezéssel, már kész az e-book, még egy kis utómunka és az olvasón sokkal szuperebb minőségben élvezed, mint a papírkönyvet.
Az meg amolyan szalmaszál lehet a fuldoklónak, mikor “törvényi szabályozás”-ban reménykedsz. De lövésetek sincs, mi lehetne az: börtön, kézlevágás, vagy elég a riogatás? Egyébként Magyarország lenne az első a világon, ahol ez meg lenne oldva. Már az elején elbukik pár dolgon: több letöltőhely nem magyarországi, a fórumokon sok feltöltő magyar, de nem magyar állampolgár. Aztán nincs benne haszonszerzés, s ez elég nagy bibi, a másik, ha pld. levelekben küldözgetik, tömörítve jelszóval, egyáltalán mire fel nézegetnék meg emberek postáit. Csak nem gondoljátok, hogy a titkosszolgálat erre lesz használva, hogy e-bookok után nyomozgat, a terroristák meg szabadon futkosnak?
A max. amit ellehet érni, hogy a magyarországi szerverekről, még a maradék fórumok is külföldi fórumokra költözik, melyek amúgy elég olcsók, tehát még jól is járnak (mint pld a legnagyobb angol e-book csereberélő oldal egy török szerveren fut).
Figyelj én sem örülök néhány folyamatnak, pld. mikor éppen a boltba került könyveket látok letölthetőként, de több ismerősöm mondja, hogy mióta e-olvasója van, egy hogy többet olvas, kettő: azóta egyáltalán nem vásárolt papírkönyvet, max könyvtárból, hogy bedigitalizálja… Úgyhogy tényleg sötéten látom a könyves szakma jövőjét…
Ebben is van igazság:
http://www.sg.hu/cikkek/73994/a_kinalat_hianya_osztonzi_az_illegalis_letoltest
Van benne valami, de ők sem értik a lényeget, és hisznek az amerikai -szerintem- kamu adatoknak az Amazon.com e-book eladásairól. Magyarán úgy hiszem az amcsik hazudnak, vagy legalábbis csúsztatnak. mert lehet emelkedett azon “amatőrök” száma akik 10 dollárért rendeltek egy e-pubot, de ez nem volt nehéz, mert gyakorlatilag a nulláról emelkedett a háromszorosára a “rendelés”. (mint a szoci korban írta az újság, hogy tömve volt a mozi a Jancsó-filmen, ja 5-6 szerencsétlen kínozta ott magát). A növekedés meg nyilván annak tudható be, hogy emelkedett az e-book readerek száma és mindig vannak gyanútlanok, akik az Amazon.comra tévednek. Kíváncsi lennék az azonban, hogy mennyivel emelkedett a warezz és torrent oldalakról e-book-ot letöltők száma, de abba az Amazon.com belebetegedne. S ha már fantasynál vagyunk, csak angol nyelvű fantasykat ikszeltem be ezen az orosz portálon (de van itt mindenféle) és ezt adta, csupa pdf/doc formátum, s nem egy jelszavas epub 10 dollárért. Úgyhogy nem is tudom, mire épít hosszú távok az Amazon.com…?
Ezért is írtam, hogy nehéz lesz ezt meggátolni, bár gondolok pár trükköt, amivel meg lehet előzni, hogy idő előtt felrakjanak egy könyvet a netre, legalábbis, amíg újnak számít a boltban…
Ja, és a link: http://www.greylib.net/?category=engfan